Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 6. kötet (Budapest, 1906)

Tartalommutató. XXIII esetekben van megengedve, a hatóság előtti rágalmazásnál pedig mindig hivatalból vizsgálandó, hogy való vagy valótlan volt-e a följelentés — — ... --- — -'— --- --- --- —- — --- 64 71. Vádlott a végrehajtóról beadványban azt a valótlan tényt állította, hogy jóllehet tartozását kifizette, költségokozás czéljából az árverés megtartására nála megjelent, s nejét bántalmazta. A kir. tábla vádlottat a Btk. 260. és 270. §-aiba ütköző rágalmazás vádja alól az alapon mentette fel, hogy a bűnvádi eljárás megindításához szükséges felhatalmazás hiányzik. A kir. tábla azonban a Btk. megfelelő rendelkezését tévesen alkalmazta, mert a megállapított tényekből nyilvánvaló, hogy vádlott a bírósági végrehajtót hivatali kötelességére vonatkozóan hatóságok előtt oly cselekmény miatt panaszolta, amely valódiság esetén ellene a bűnvádi vagy fegyelmi eljárás megindításának okát képezte volna, és ez a feljelentése valótlannak bizonyult, a megállapított tények tehát a Btk. 260. §-ában meghatározott rágalmazás vétségének a tényálladékát kimerítik. Minthogy továbbá a Btk. 229. §-ában meghatározott szándékos hamis vád vétsége, még azon esetben is, ha az*közhivatalnok ellen hivatali eljárására vonatkozóan követtetett el, csak a sértett fél indítványára üldözhető, az ezzel lényegileg azonos és enyhébb beszámitás alá eső, a Btk. 260. §-ába ütköző rágalmazás vétsége sem tartozik a felhatalmazási vétségekhez, hanem nyilván az inditványi vétségek között foglal helyet _„ ___ — ___ 11} 171 A kir. törvényszék tévesen vonta le abból a tényből, hogy a kir. járásbíróság a vádlottnak mint főmagánvádlónak a tárgyalásról való igazolatlan kimaradása miatt szüntette meg az eljárást, a kir. törvényszék pedig első sorban csakis elkésés okából utasította el a vádlott, mint tőmagánvádló igazolási kérését, azt a következtetést, hogy a vádlott vádja alaptalannak bizonyult. Ezeknélfogva a vádbeli rágalmazás vétsége egyik lényeges ismérve hiányában, a vádlott terhére a hatóság előtti rágalmazás vétségének vagy más büntetendő cselekmények tényálladéka nem volt megállapítható 271 178. Tekintettel arra, hogy a magyar állam a m. kir. államvasutakat, mint közérdekű országos forgalmi és közlekedési intézményt fenhatósági jogánál fogva létesítette és vette állami kezelés alá, amiből következik, hogy nem csupán az azok feletti felügyelet, hanem azoknak üzeme is az állami közigazgatás egyik tényezőjévé vált; tekintve, hogv ^1 Curia már több alkalommal kimondotta, hogy a m. kir. államvasutak hivatalnokai közhivatalnokoknak tekintendők; tekintve, hogy a m. kir. államvasutak igazgatósága, illetve az annak kebelében alakult fegyelmi bizottság a m. kir. kormány által kinevezett hivatalnokai felett is fegyelmi hatáskörrel bir; tekintettel végül arra, hogy a Btk. 227. §. rendelkezéséhez képest a Btk. 260. §-a szerint minősülő rágalmazás vétsége fegyelmi vétséggel való valótlan váddal is elkövethető: ezekhez képest a