Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 6. kötet (Budapest, 1906)

lartalommutató. XXI 84. Vádlottnak azon állítása, hogy a fegyvergyakorlat alóli felmentését pénzért eszközölte ki, a gyalogezred ama tisztjei ellen irányult, kik a felmentés tárgyában döntöttek. Ezek alatt nem érthetni mást, mint a vádlott felmentésénél eljárt tisztek összeségét, illetve az ezred hadkiegészítő parancsnokságát; — az állításban tehát meghatározott személyek és hatóság vannak megnevezve s ezek határozott ténynyel vannak gyanusitva. Fenforog a Btk. 258. §. azon tényálladéki eleme is, hogy az állítás, valósága esetén, bűnvádi eljárás okául szolgálhasson; mert az a megvesztegetés tényálladékát foglalja magában, ami a katonai Btk. 383. §-a alá eső bűncselekmény. — A Btk. 270. §-a szempontjából a kir. Curia a katonatisztek közhivatalnoki minőségét megállapította, nem ugyan a Btk. 461. §-a alapján, mert e §. a közhivatalnoki minőséget csak a hivatali bűncselekmények szempontjából határozza meg; de megállapította az ország általános közigazgatási szervezete alapján, mert a hadügyi igazgatás az állami közigazgatásnak egyik ága s az ott alkalmazott tisztek állami megbízás alapján alkalmazvák. A vádbeli cselekmény mint közhivatalnok, illetőleg hatóság ellen elkövetett, a Btk. 270. §. 1. és 2. pont]a szerint hivatalból üldözendő, tehát magáninditványhoz kötve nincsen; a felhatalmazásra pedig a Btk. 112. §-a egyáltalában nem vonatkozván, az a 3 évi elévülési időn belül bármikor előterjeszthető— — —- -— --- 131 187. Vádlottak azzal védekeztek a rágalmazás vádja ellen, hogy nem nyertek világos értesítést a főmagánvádló ellen folyamatban volt büntető per miként való befejezéséről. Ez a vitatott jóhiszeműség azonban a bűnösség megszüntetésére okul nem szolgálhat, mert vádlottaknak módjukban állott az állított tény valóságáról vagy valótlanságáról meggyőződni, ezt azonban elmulasztván, gondatlanul jártak el_ ... ... ... .__ ... ... ... ... ... .__ 296 232. A Curia felülvizsgálta, vájjon a vádlott által használt kifeiezések nem haladták-e meg azt a mértéket, amely szerint a sértettéhez hasonló ténykedéseket közfelfogás szerint megítélni szokás, hogy tehát vádlott következtetéseivel és azok kifejezésével nem ment-e tul a helyesen felfogott hírlapírói kötelesség határain ... — — 355 241. Vádlottnak az a tette, hogy a valótlan tényállításokat terjesztette, szándékos lévén, a rágalmazás vétségéhez pedig nem kívántatik meg különös sértő szándék, hanem elegendő annak tudata, hogy az állitások oly tényeket tartalmaznak, amelyek a bűnvádi vagy fegyelmi eljárás megindításának okát képeznék a főmagánvádlóval szemben, vagy azt a közmegvetésnek tennék ki __. — — 366 244. Vádlott a járásbírósághoz benyújtott felfolyamodásában egy albiró hivatali kötelességeire vonatkozóan állított oly valótlan tényeket, melyek valóságuk esetén az albiró ellen a fegyelmi eljárás megindításának okát képezték volna. Ez a cselekmény a Btk. 262. §-ában meghatározott rágalmazás vétségének megállapitásához megkíván-