Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 6. kötet (Budapest, 1906)

XX Tartalommutató, ez által a 20 napot meghaladó időtartamú egészségháboritásra tekintettel a súlyos testi sértés bűntettének tényálladékát is, mely tehát nem származott az erőszakos nemi közösülés közvetlen körén kivül eső más cselekményből, továbbá hogy vádlott a megállapítás szerint arról, hogy a Dujakór, melyben szenvedett, feltétlenül ragadós és hogy ténykedésével a sértettet szintén megfertőzni és egészségét megháborítani fogja, tudomással nem is birt, végül figyelemmel a Btk. 237. §-ában foglalt analóg rendelkezésre is, a kir. tábla nem alkalmazta tévesen a Btk. megfelelő rendelkezését, mikor az anyagi halmazat mellőzésével vádlottra, bár tettével a Btk. két rendelkezését sértette, egyedül a súlyosabb büntetést és büntetési nemet megállapító erőszakos nemi közösülés bűntettének szabványait alkalmazta és a testi sértésnek csak súlyosító hatályt tulajdonított — — _.. — _ — — — 233. §. 64. A női czombok és szeméremtest fogdosása, vagy akár csak érintése a nemi gerjedelem felébresztésére s illetve kielégítésére alkalmas cselekedet _._ — ... ... — ... ... — XVII. FEJEZET. A rágalmazás és a becsületsértés. 258. §. 67. Minthogy ügyvéddel szemben tett oly állítás, hogy az ügyből kifolyólag kezéhez jutott pénzt «minden igaz alap nélkül» visszatartja, hogy továbbá ő is okozója annak, hogy az árverésen befolyt összeg «eddig még fel nem derített módon» elvonatik a jogosultaktól, oly tények, melyek valóságuk esetén a büntető vagy fegyelmi eljárásra szolgálhatnak okul: a kir. tábla nem tévedett, midőn a vádlott terhére rótt tettet a Btk. 258. §-a alá vonta. — — — 83. íróról azt mondani, hogy plágiumot követett el, olyan állítás, mely a megtámadottat — legalább irodalmi körökben — a közmegvetésnek teszi ki. — A rágalmazás tényálladékát még az állítás forrásának megnevezése sem zárja ki, mert a hír terjesztője a maga tettéért ép ugy felel, mint a hir kitalálója; még kevésbbé zárhatja ez ki a bűnösséget, ha — mint jelen esetben — még forrást sem nevez meg, hanem csak általában a közbeszédre utal. — A kir. tábla a Btk. 96. §. esetét látta fenforogni azért, mert az egységes tett a főmagánvádló becsületét két irányban támadja meg: irói és egyéni oldalán. Tekintve azonban, hogy a becsület egységes jogtárgy, annak folytatólagosan több oldalról való megtámadása által tehát csak egy törvénysértés létesül: a kir. tábla helytelenül vonta le a nevezett körülményből azt a következtetést, hogy a Btk. 96. §-a szerinti halmazat forog fen, mert az anyagi halmazat a cselekmények többségét tételezi fel-. _. ...