Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 6. kötet (Budapest, 1906)
88 Büntetőjogi Döntvénytár. ítéletének tárgyává nem voltak tehetők ; miből folyóan a csődhitelező a Btk. 414., 416. §-ában meghatározott vagyonbukás eseteiben nem volt oly károsnak tekinthető, ki a vagyonbukás által okozott kárának megtérítését a bűnvádi eljárás rendén követelhette volna ; következőleg a közvádló helyett, ha az a vádat elejtette, mint vádló vádat nem emelhetett, sem pedig a felmentő ítélet ellen jogorvoslattal nem élhetett. A korábbi bűnvádi eljárási gyakorlat idején is az 1871 : XXXIII. tcz. értelmében a hivatalból üldözendő s a kir. törvényszék elé utalt bűncselekményekre nézve a vád képviselete első sorban a kir. ügyészt illette ugyan, nehogy azonban oly esetekben, midőn ez a bűnvádi eljárás megindítását nem indítványozta, avagy a vádat az eljárás folyamán elejtette, a csődtörvény s közvetve a csődhitelezők érdekei, de különösen a közhitel és a forgalom fentartásában és fejlesztésében nyilvánuló fontos nemzetgazdasági érdek a bünperben minden védelem nélkül maradjanak, a fent jelzett bűnvádi gyakorlat alapján az a jogszabály fejlődött ki, hogy a büntetendő vagyonbukás miatt folyamatba tett bűnügyekben a tömeggondnok ismertetett fel oly személynek, ki a sértett felet megillető jogokat a bűnvádi eljárás során gyakorolni hivatva van. Ennek indoka a csődtörvényből merittetett. Ugyanis a csődnyitás hatályának kezdetével a csődtömeghez tartozó vagyonnal a törvény által meghatározott korlátok közt a tömeggondnok rendelkezik s a kezelési és rendelkezési jogot ő gyakorolja, sőt a törvényben megjelölt esetekben a csődtömeg érdekében a csődhitelezők akarata ellenére jogügyleteket köthet. A csődtörvény eme rendelkezéseiből az a következtetés vonatott le, hogy a hitelezők aránylagos kielégítésének alapjául szolgáló csődtömegre nézve a hitelezők összességét a tömeggondnok képviseli és hogy ily minőségben a közadós ellen a Btk. 414. és 416. §-ai alapján indított bünperben kizárólag a tömeggondnok van jogosítva mindazon törvényes lépések megtételére, melyek az előbbi bűnvádi eljárás keretében a sértett felet megillették. Indokolták ezt a felfogást tételes bűnvádi perjog hiányában egyéb czélszerüségi tekintetek is, nevezetesen az a törekvés, hogy az eljárás egyszerüsittessék s a bűnügy lefolyása az esetleg nagyszámú hitelezők beavatkozása által ne késleltessék, másrészt az a