Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 6. kötet (Budapest, 1906)

X Tartalommutató. 87. §• 47. Tekintve, hogy a Btk. 91. és 92. §-ai rendelkezéseinél fogva sem a halál-, sem az életfogytig tartó fegyház nem absolut büntetés, nincsen okszerű alapja annak a feltevésnek, mintha a törvény­hozó az ezek helyett alkalmazható, a 87. §-ban különben kifeje­zetten fel sem emiitett 15 évi fegyház-büntetést ilyen absolut büntetésnek kívánta volna tekinteni; sőt ellenkezően, a törvény büntetési rendszere s különösen a 89. §-ban kifejezett alapelv egyenesen ellene szólnak annak a magyarázatnak, aminélfogva csakis az a telfogás ismerhető el helyesnek, amely ebben az eset­ben a 15 évi fegyházat a Btk. 90. §. feltételeinek fenforgása ese­tében kiszabható legmagasabb büntetésnek tekinti. Azon kérdés megoldásánál, vajon a büntetésnek e legmagasabb mértékével szemben mi tekintendő a büntetés minimumának, mindenekelőtt figyelembe veendő az a tény, hogy a Btk. számos esetben csakis a szabadságvesztés-büntetés leghosszabb tartamát szabja meg ki­fejezetten, a legkisebb mértékről azonban hallgat; kétségtelen tehát, hogy mindezen esetekben az illető büntetési nemnek a 22—25. §-okban meghatározott legrövidebb időtartama képezi az alkalmazható büntetés legkisebb mértékét. A Btk. szövege szer­kezetének erre a módjára való tekintettel csakis annak a megol­dásnak van a törvényben alapja, amely a fenforgó esetben is a 2 évi fegyházat tekinti a 91. §. alkalmazható legkisebb mérték­nek, és minthogy a Btk. 1. §-a 2. bekezdése szerint a büntetés mértékének kérdésében analógiának feltétlenül helye nincs, a biró nem is lehet hivatva arra, hogy ebben az esetben legkisebb mér­tékül más közbeeső büntetési tételt statuáljon. Nyolcz évi fegy­ház ily esetben a Btk. 92. §-ának alkalmazásával nem szabható ki 71 48. Téves ugyan az esküdtbíróság ítéletének az a rendelkezése, mely szerint a büntetést a Btk. 66. §. harmadik bekezdése alapján is szabta ki, téves pedig azért, mert ezen törvényhely azon esetekre vonatkozik, amelyekben a véghezvitt bűntettre halál-, vagy élet­fogytig tartó fegyházbüntetést határoz a törvény, a fentorgó eset­ben pedig, vádlott életkorára való tekintettel, a Btk. 87. §-a értel­mében sem a halál-, sem az életfogytig tartó fegyházbüntetés nem lévén alkalmazható, a 66. §. 3. bekezdése nem képezheti alapját a büntetés kiszabásának ; tekintve azonban, hogy az ítélet rendelkező része a 66. §-ra egész általánosságban is külön hivat­kozik s az indokokban e §. 3. bekezdése külön nem említtetik s tekintve, hogy vádlott büntetése 6 évi fegyházban állapíttatott meg, ez a rendelkezés pedig a Btk. 66. §. 1. bekezdésének meg­felel annyiban, amennyiben a véghezvitt bűntettre, illetve bűn­tettekre a Btk. 87. §-a értelmében a büntetés maximuma 15 évi fegyházban lévén megállapítva, a törvényben megállapított bün-

Next

/
Thumbnails
Contents