Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 6. kötet (Budapest, 1906)

1 artalommutató. XI Lap tetési tételek megtartattak, az a kérdés pedig, hogy a törvényben vont határokon belül helyesen szabatott-e ki a büntetés, semmiségi panasz tárgyává nem tehető, a BP. 385. §. 2. pontjában meghatározott semmiségi ok nem forog fen._. — — — — — - 74 89-91. §. 64. Vádlottnak becsületsértés vétsége miatt, vagyis a vádbeli cselekménytől különböző nemű vétség miatt történt korábbi elitéltetése nem képez súlyosító körülményt, hanem csupán a büntetlen előélet, mint'enyhitő körülmény hiányát tünteti fel — ... — 105 66. Gyilkosság vádja esetén nem súlyosító sem a ravasz fondorlat, melylyel a tett előkészíttetett, sem a kegyetlenség, melylyel végrehajtatott, mert előbbi csak az előre megfontolt szándék folyománya, utóbbi pedig csupán azt bizonyítja, hogy a tett ölési szán dékból kezdetett meg, folytattatott és fejeztetett be — „ 11 o 150. Nem bir nyomatékkal mint súlyosító körülmény az, hogy — hárman együtt — számos sérülést okoztak, mert ez a halált okozott testi sértés tényálladékába olvad be— — „ 242 152. Súlyosító körülmény, hogy a vádlott vagyontalansága folytán a kárt megtéríteni nem képes ___ — .... 244 160. A vádlott beismerése csak csekélyebb nyomatékú enyhítő körülménynek fogadható el, ha a bűnvádi ügynek az anyaga vádlott ellen, beismerésén kivül, egyéb terhelő adatokat is szolgáltatott és igy vádlott elitéltetése nem kizárólag vádlott beismerésén alapul 254 165. Nem képez enyhítő körülményt, hogy a vádlott elitéltetése, eddigi társadalmi állására hátrányosan hat ki — — — 257 92- §• 115. Elutasította a kir. Curia a gyilkosság büntette miatt halálra ítélt három vádlottnak a BP. 385. §. 3. pontjára alapított semmiségi panaszát, mert, habár az esküdtbíróság által súlyosítóként mérlegelt azok a körülmények, hogy vádlottak lopás, illetve súlyos testi sértés vétsége miatt már büntetett előéletűek, tekintettel arra, hogy a korábbi elitélések csekélyebb sulyu büntetendő cselekmények miatt történtek, továbbá, hogy a cselekményt nagy kegyetlenséggel hajtották végre, tekintettel arra, hogy czélzatuk embernek előre megfontolt szándékkal való megölésére irányult, súlyosítókként nem tekinthetők, beismerésük, amely a bűncselekmény teljes kiderítését tette lehetővé, egyik vádlottra pedig még az is, hogy őt a bűncselekmény elkövetésére a folytonos családi viszály és férjének rossz bánásmódja miatt bekövetkezett elkeseredett lelkiállapota indította, enyhítő körülményül mérlegeltetett. Viszont azonban súlyosító körülmények is forogván fen, az enyhítő és súlyosító körülmények szorgos méltatása mellett a Btk. 92. §-ának alkalmazására az indok fen nem forgott (Borgovits-eset) 182