Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1905)

59 nem adatott, mert a kérdésben a sértett mint a «főszolgabíró» van megjelölve, annak hatósági minősége tehát kellően meg van jelölve. (Curia 1904 augusztus 30. 7353/904. sz. a.) A szegedi kir. törvényszék: Minthogy az esküdtek arra a kérdésre, hogy «bünös-e B. S. vádlott mint szerző abban, hogy az «Alföldi Munkás* lapban a főzsandár ur önkénykedése felírás alatt nyomtatvány utján közzétett czikknek a vádiratban megjelölt szavaival F. M. főszolgabírót hivatali eljárására vonatkozólag meggyalázó kifejezésekkel illette ?» hétnél több szavazattal igennel feleltek, a vádlott a Btk. 261. §-ába ütköző, annak második büntetési tétele és a 262. §. szerint minősülő nyomtatvány utján elkövetett nyilvános becsületsértés vétségében bíróilag is bűnösnek kimondatik és ezért a Btk. 262. §-a alapján 14 napi fogházra mint fő- és 50 K pénz- mint mellékbüntetésre Ítéltetik. A büntetés kimérésénél figyelembe vétetett, mint enyhítő körülmény, a vádlott őszinte megbánása és az, hogy a vádbeli cselekmény elkövetése idejében büntetve még nem volt. (1904 február 4. 1588/904. sz. a.) A kir. Curia: A semmiségi panasz elutasittatik. Indokok: Minthogy a sértések nagy durvasága mellett az enyhítő körülmények, nevezetesen a büntetlen előélet és a megbánás nem oly számosak vagy nyomatékosak, hogy a Btk. 92. §-ának alkalmazása indokoltnak jelentkeznék: a vádlottnak s védőjének a BP. 385. §-ának 3. pontjára alapított semmiségi panasza elutasítandó volt. A koronaügyész által a mai tárgyaláson tett azon indítványnak, hogy az esküdtbirósági ítélet megsemmisíttessék, mint az esküdtekhez intézett IV. csop. 1. sz. kérdésbe a Btk. 262. §-ának alkatelemét képező «hatósági» minőség fel nem vétetett, hely adható nem volt, mert a kérdésben a sértett, mint «főszolgabíró* van megjelölve, annak hatósági minősége tehát kellően meg van jelölve. 40. A BP. 355. §-a szerint a főkérdést azon tényállás és törvény szerint kell szerkeszteni, melyen a vádirat alapszik. A kir. ügyész vádirata a Btk. 258. §-ába ütköző a 259. és 262. §§.