Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1905)

IV a kérdéses bűntett vagy vétség mint olyan egyáltalában létre nem jöhetne, mindenkor kihatnak valamennyi tudatos közreműködőre is 83 VI. FEJEZET. A szándék és gondatlanság. 75- S. 64. Dolus generális és aberratio ictus. — Vádlott, mikor a társaival a bordélyházból kijött, egy utána dobott és őt a mellén talált sörös üveget a földről felkapott, s azt a folyosóra, ahonnan az üveg utánna dobatott, visszahajította, ugy hogy az üveg a falnak repült ott eltört s egyik szilánkja a sértett szemébe hatolt, minek következtében ezen szemén látóképességét jórészt elvesztette. Minthogy vádlott tudatával birt annak, hogy a folyosón, ahová ő az üveget visszahajította, többen vannak, kétségtelen, hogy vádlott, amidőn az üveget az említett helyiségbe visszadobta, azt testi sértés okozására irányuló szándékkal s azért cselekedte, hogy valakit s nevezetesen megdobóját bántalmazza. Habár vádlott nem azt sértette is meg, akit megsérteni akart, szándékos cselekményeért éppen oly mérvben felelős, mintha cselekményét az ellen követte volna el, kit testileg sérteni akart— —_ _„ ___ ___ .__ 105 82. A Btk.-nek az ember élete elleni bűntettekre és vétségekre, továbbá a testi sértésre vonatkozó rendelkezéseiből, valamint magából a dolog természetéből kétségtelen, hogy azok a rendelkezések azon alapulnak, hogy az előbb jelölt szándékosan elkövetett büntettek és vétségeknek a tettes egyoldalú — a sértett fél beleegyezése nélküli szándékos jogsértő cselekményével kell létesittetniök. Az pedig, amit valaki büntetőjogi beszámítás terhe nélkül maga ellen elkövethet, nem válhat büntetendő cselekménynyé azért, mert azt maga ellen mással követteti el. A sértett fél beleegyezésével elkövetett súlyos testi sértés, amennyiben nem fegyveres véderő elleni vétség, nem büntetendő cselekmény - — ___ _._ 134 85. A Btk. 7). §-a szerint bűntett vagy vétség — kivéve a gondatlanágból elkövetett büntetendő cselekményeket — csak szándékosan követhető el; a csak szándékosan elkövethető bűncselekmények tényálladékához pedig általában nemcsak magára a fizikai tettre, az elkövetési cselekedetre, hanem a bűncselekmény összes alkotó elemeire kiterjedő szándék kívántatik meg. Minthogy pedig az alsófoku bíróságok azt a tényt fogadták el valónak, hogy vádlott a sértett kutyáját csakis hivatali túlbuzgóságból lőtte agyon ; minthogy ennélfogva a vádlott terhére megállapított tény a jogtalanság tudatának hiányában bűncselekmény tényálladékát nem meriti ki, a Curia vádlottat a hivatali hatalommal való visszaélés vádja alól fölmentette -— ... ... — _._ .... ... ... .__ — — 139