Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1905)

V Lap VII. FEJEZET. A beszámítást kizáró vagy enyhítő okok. 79- §• 12. Sértett vádlottat nyakon fogta és ide-oda ránczigálta ugyan* de csupán a végett, hogy öt hazamenetelre szorítsa, ami nem adott okot arra, hogy vádlott a bántalmazás folytatásától s annak súlyos következményeitől tarthatott volna; minthogy pedig sértettnek ez a fellépése olyan támadásnak, melynek elhárítására a sértett meg sérelmezése szükséges volt volna, nem tekinthető, a jogos védelem esete fenn nem forog -- — 23 <;;;. Főmagánvádló arról értesülvén, hogy egy ludja vádlott udvarában van, oda behatolt s egy a vádlott tulajdonát képező ludat felkapott; dulakodás támadván, vádlott sértetten könnyű testi sértést ejtett; erre vádlott udvarán előbújt a magánvádló ludja, melyet ez birtokába vévén távozott. A Curia jogos védelem czimen vádlottat felmentette— -— —- —- — — — — — —- —- 91 56. Vádlottnak az a cselekménye, hogy sértett földjén keresztül vitt szekérrel vizet a cséplőgéphez, a vagyon elleni olyan jogtalan és közvetlen támadásnak nem tekinthető, hogy ennek elhárítására sértett bántalmazása vált volna szükségessé . — —- — 96 92. §. 10. Az a körülmény, hogy vádlott többszörösen büntetett egyén, a büntetés kiszabásánál súlyosító körülményt nem képez, minthogy ez csak annyiban vehető figyelembe, hogy a büntetlen előélet javára, mint enyhítő körülmény nem mérlegelhető. Az, hogy vádlott hasonló cselekmény miatt még büntetve nem volt, mint enyhitő körülmény tekintetbe nem vehető _— — ___ ___ ___ 29 70. A Curia az esküdtbíróság által gyilkosság és rablás miatt halálra itélt vádlott büntetését a Btk. 92. §. alkalmazásával tizenöt évi fegyházra változtatta, mert ugy találta, hogy az esküdtbíróság által súlyosítóknak elfógadott ténykörülmények egyike ellentmond a másiknak, a fenmaradókkal szemben pedig az enyhítők túlnyomók 114 71. A kir. táblák és a főügyészségek szervezéséről szóló 1890. évi XXV. tcz. 13. §-ának 5. bekezdése szerint a Curiának teljes-ülési megállapodását a táblák, következésképp az elsőfokú biróságok is, mindig követni tartoznak, mig azt a Curia ujabb teljes-ülési megállapodással meg nem változtatja. A Curiának 2. számú teljesülési határozata szerint pedig azokban az esetekben, amidőn a Btk. 301. §-ába ütköző súlyos testi sértés a 92. §. alkalmazásával vétséggé minősíttetik, arra a fogházbüntetés mellett mellékbüntetésül pénzbüntetést is kell alkalmazni. Minthogy pedig a Curiának ezt a határozatát ujabb teljes-ülési megállapodással mindeddig nem változtatta meg. az előirt mellékbüntetés az 1890 : XXV. tcz. 13. §-a 5. bekezdésének erejénél fogva törvényes büntetési tételnek tekin-