Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1905)

48 kozat megtétele után lejár, amiből kétségtelen, hogy a vádlott törvényes képviselője csak akkor jelenthet be perorvoslatot a vádlott érdekében, ha az itélet kihirdetése alkalmával jelen van, mert a törvény egyedül a vádlott örököse javára tette meg azt a kivételt, hogy az itélet kihirdetésétől számított 8 nap alatt jelenthet be felebbezést. Minthogy pedig a vádlott édes apja a főtárgyaláson jelen nem volt s így a felebbezést fia érdekében be sem jelenthette, nyilvánvaló, hogy az itélet kihirdetése után 8 napra bejelentett perorvoslat elkésett. Ehhez képest a felebbezést, amit már az elsőbiróságnak meg kellett volna tenni, ehelyütt kellett visszautasítani. (1904 június 14. 3780/904. sz. a.) A kir. Curia: A fel folyamodást a BP. 379. §-ának 4. bekezdése értelmében mint alaptalant el kellett utasítani, mert a kir. tábla a felebbezést törvényszerű okból utasította vissza. 32. Az esküdtbíróság elnöke a főtárgyalási jegyzőkönyv szerint a megjelent esküdtek és felek előtt felolvasta a BP. 64. és 343. §-át, s nyilatkozatra hívta fel az esküdteket, hogy nincs-e közöttük olyan, akire nézve a BP. 343. §. 1—6. pontjában felsorolt kizáró okok forognak fen ? s az esküdtek az elnök eme kérdésére «nem»-mel feleltek. Az itélet kihirdetése után megállapittatott, hogy egyik esküdt egyik vádlott védőjével első ízben unokatestvéri rokonságban van. A másik vádlott ez alapon semmiségi panaszszal nem élhet, mert a BP. 387. és 388. §-ok egybefoglalt értelme szerint a perorvoslattal élő vádlott csak az ő jogviszonyait érintő körülményekre érvényesíthet perorvoslatot és mert a BP. 427. §. 6. pontja 3. bekezdése szerint a BP. 427. §. 3. pontjában meghatározott semmiségi ok hivatalból sem vehető figyelembe. — A BP. 325. §. 2. bekezdése szerint a bíróság a tett minősítése tekintetében a vádló indítványához nincs kötve és ha a kir. ügyész vádlott ellen tettesség miatt emelt vádat, nem követ el semmiséget az esküdtbíróság, ha a nem súlyosabb minősítés alá eső felbujtás miatt is kérdést intézett az esküdtekhez.