Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1905)

Büntető-törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. (1878: V. tcz.) I. RÉSZ. I. FEJEZET. Bevezető intézkedések. 1. §• 2. A büntetőjog általános elvei szerint jogi személy büntetendő cselekményt nem követhet el, hanem büntetőjogi felelősséggel azok tartoznak, kik annak nevében eljárnak. A laptulajdonos részvénytársaság üzletvezető-igazgatója büntettetett amiatt, mert a társaság, anélkül, hogy a törvényszabta biztositékot letette volna, politikai tartalmú időszaki lapot adott ki — ___ — ___ — _— — — 3 V. FEJEZET. A részesség. 69. §. 2. p. 47. A büntetendő vagyonbukás tettese csak a vágyonbukott lehet; a vagyonbukott társaság alkalmazottai nem üzletvezetéssel, hanem pusztán kezeléssel voltak megbízva, ők tehát ebbeli minőségükben á csalárd bukást megállapító cselekményeket mint tettesek el nem követhették, hanem azok elkövetését saját tevékenységükkel csak előmozdították, mihez képest ezek a vádlottak a csalárd bukás bűntettében a Btk. 69. §-ának 2. pontja szerint mint bűnsegédek mondattak ki bűnösöknek—- _._ — — — — ... ___ 72 74- S51. A Btk. 74. §-ában említett személyes körülmények vagy tulajdonságok alatt, ennek szigorú értelmezése szerint, a tettesnek vagy részesnek kizárólagos személyi tulajdonságai vagy körülményei értetnek, a bírói minőség azonban nem tartozik azok ki. Aki tehát biró megvesztegetésében mint ennek megbízottja résztvesz, a Btk. 468. §-a szerint büntetendő. A tettes bírói minősége ugyanis tárgyilagos ismérvét képezi a Btk. 468. §-ában meghatározott bűntettnek ; már pedig a büntetendő cselekmény tárgyilagos ismérve gyanánt jelentkező olyan személyes körülmények, melyek nélkül a*