Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1905)

25 14. Az a tény, hogy vádlott a vádbeli tettet abból a czélból hogy magának jogtalanul vagyoni hasznot szerezzen, F. J.-t erőszakkal szénája és szűre elvételének tűrésére kényszeritette, bűncselekmény tényálladékát megállapítja s a Btk. 350. §-ába ütköző zsarolás vétségét képezi. Védőnek az az érvelése, hogy vádlott tévhitben volt és jóhiszemüleg járt el, tehát a cselekmény elkövetésénél hiányzik a szándékosság, figyelembe nem vehető, mert a mód, melylyel sértett ingóságait elvette, volt jogtalan. (Curia 1904 márczius 16. 2510/904. sz. a.) A m. kir. Curia: A semmiségi panasz elutasittatik. Indokok: Védő által a BP. 385. §. 1. aj pontjában alapitott semmiségi panaszt el kellett utasítani, mert a kir. tábla által valónak elfogadott az a tény, hogy a vádlott a vádbeli tettet abból a czélból, hogy magának jogtalanul vagyoni hasznot szerezzen, F. J.-t erőszakkal szénája és szűre elvételének tűrésére kényszeritette, bűncselekmény tényálladékát megállapitja s a Btk. 350. §-ába ütköző zsarolás vétségét képezi. Védőnek az az érvelése, hogy vádlott tévhitben volt és jóhiszemüleg járt el, tehát a cselekmény elkövetésénél hiányzik a szándékosság, figyelembe nem vehető, mert a mód, melylyel sértett ingóságait elvette, volt jogtalan ; de továbbá az az érvelés, hogy vádlottnak mint vendéglősnek törvényes zálogjoga volt sértett ingóságaira, szintén nem volt figyelembe vehető, mert az csak a vendéglőben tett költekezésre és ellátásra vonatkozhatik. 15. Az iratokból az tűnik ki, hogy a kir. ügyész nyilatkozatába csak leírási hibából került az «elejtem» szó a «fentartom» szó helyett; minthogy a vádlónak ilynemű vétlen hibája a vádlottra nézve jogok forrása nem lehet; minthogy az iráshiba az ügyészség kiadmányában a dolog természeténél fogva épugy kijavítható, mint a BP. 443. §-a