Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1905)

26 szerint a biróság kiadványában, vagy amint megengedhető a tárgyaláson ejtett szóhiba kiigazítása, az eljárás törvényszerű vád hiányában meg nem szüntethető. (Curia 1904 május 25. 4815/904. sz. a.) A m. kir. Curia: A semmiségi panasz elutasittatik. Indokok: A védő a főtárgyalás során három rendbeli semmiségi panaszt jelentett be, mindannyit a BP. 384. §. 9. pontja alapján. Első sorban azt panaszolja, hogy azon indítványának, hogy az eljárás vád hiányban szüntettessék meg, mert a kir. ügyész a vádat már az előkészitő eljárásban elejtette, hely nem adatott. Minthogy azonban az iratokból az tűnik ki, hogy a kir. ügyész nyilatkozatába csak leírási hibából került az «elejtem» szó a «fentartom» szó helyett ; minthogy a vádlónak ilynemű vétlen hibája a vádlottra nézve jogok forrása nem lehet; minthogy az iráshiba az ügyészség kiadmányában a dolog természeténél fogva épugy kijavítható, mint a BP. 443. §-a szerint a biróság kiadványában, vagy amint megengedhető a tárgyaláson ejtett szóhiba kiigazítása ; minthogy a kiigazítás még az előkészítő eljárásban tényleg megtörtént: a védő indítványának elutasítása nem sérti a törvény elveit és a védelem jogos érdekeit. A semmiségi panasz tehát alaptalan. 16. Minthogy abból a valónak elfogadott tényből, hogy vádlott vasalás közben a vasalója szenére oly sok borszeszt öntött, hogy az a földre is kifolyt és a láng a sértett fél ruhájába kapva, a sértett fél nyolcz napon tul gyógyuló égési sebeket szenvedett, jogszerűen vonatott le az a következtetés, hogy a vádlottat az ő cselekvése által okozott testi sértésre vonatkozóan büntetőjogi beszámítás alá eső gondatlanság terheli, mert tettének veszélyességét közönséges gondossággal előre láthatta: ennélfogva a panasz alaptalan, mihez képest azt el kellett utasítani. (Curia 1904 június 28. 5994/904. sz. a.)