Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1905)

5 súlyos testi sértés büntette miatt, s ezért őt a Btk. 302. §-a alapján, a 91. §. alkalmazásával, nyolcz havi börtönre itéli. Indokok: Vádlott nem tagadta a terhére rótt bűntett elkö­vetését, hanem teljes ittasságra hivatkozván, előadta, hogy többed magával vagy 3T/2 liter pálinkát iván, ugy lerészegedett, hogy nem emlékszik, mit csinált. Ezzel szemben sértett s a tanuk vallomásával beigazoltatott, hogy vádlott külön asztalnál vagy tiz társával pálinkázott, e közben vádlott felkelt és kiment és nemsokára ismét vissszajött és revolverét kirántotta és azzal há­tulról sértettre háromszor rálőtt, ezen lövésekből kettő sértett testébe, a harmadik pedig a falba fúródott ; sértett a két lövés által életveszélyesen sérült meg. Vádlott ittasságára vonatkozólag az nyert megállapítást, hogy vádlott saját beismerése szerint 3V2 liter pálinkát tizen itták meg, és miután az igen gyönge pálinka volt, vádlott magánkivüli ittas állapotban nem lehetett, annál kevésbbé, miután a szakértő orvos véleménye szerint is egy teljesen ittas állapotban levő egyén három lövésre tel­jesen képtelen. Minthogy sértett sérülései 20 napon tul gyógyul­tak, ennélfogva vádlott bűnösségét a rendelkező rész éneimében kimondani kellett. A büntetés kimérésénél enyhítő körülményül vétetett vádlott ittas állapota és az, hogy lopás miatt 20 év előtt volt büntetve és azóta büntetve nem volt, ezzel szemben súlyo­sítóul vétetett, hogy vádlott sértettet életveszélyesen megsértette. (1903 november 12. 5828/903. sz. a.) A temesvári kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét indokai alap­ján és még azért is helybenhagyja, mert bizonyítottnak vétetett, hogy vádlott a bűncselekményt ugyan ittas, de nem a beszámit­hatóságot kizáró öntudatlan állapotban követte el ; továbbá, mert a sértésre használt eszköznek ölésre alkalmas voltából egymagá­ban a vádlottnak bántalmazásra, de nem az ölésre irányuló szán­dék állapitható meg. (1904 január 6. 39/904. sz. a.) A m. kir. Curia: A semmiségi panaszok elutasittatnak. Indokok: A kir. tábla ítélete ellen a közvádló kir. főügyész a BP. 384. §-ának 4. pontja alapján azért: «mert a bíróság hatás­körét tullépte», a vádlott pedig azért jelentett be a BP. 385. §-ának 1. c) pontja alapján semmiségi panaszt, «mert a bűncse­lekmény elkövetésekor olyan ittas volt, hogy a cselekmény neki

Next

/
Thumbnails
Contents