Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1905)

Anyagi semmiségi tikok. 585. §. 1, p. KI3. Megsemmisítés a BP. 385. §-ának 1. c) pontja alapján és fölmentés abból az okból, mert a főtárgyalásra szóló idéző-végzés kelte és a főtárgyalás megtartásának napja közben a kihágásokra megállapitott hat havi elévülési idő eltelt. ... ... ... — — 16; t 2. p. 26. A BP. 385. §-ának 2. pontjára alapított semmiségi panaszt a védő azért használta, mert a bíróság a Btk. 93. §-át, a fegyházbüntetésnek börtönbüntetésre való átváltoztatása végett nem alkalmazta. Minthogy a biróság a vádlottat a Btk. 280. §-ában meghatározott életfogytig tartó fegyház helyett a Btk. 91. §-a alapján átváltoztatott büntetésül 15 évi fegyházra ítélte, a BP. 385. §-ának 2. pontjában körülirt esetek közül pedig ki van zárva az az eset, melyben a panasz tárgya nem az, hogy a biróság a büntetés kiszabásánál a törvényben megállapított büntetési tételeket vagy ezeknek megengedett enyhítésénél, átváltoztatásánál vagy súlyosbításánál a törvényben vont határokat nem tartotta meg, hanem csupán az, hogy a biróság törvényben meghatározott büntetési nem helyett enyhébb büntetési nemet nem alkalmazott: ezeknél fogva a semmiségi panaszt a BP. 385. §-ának 2. pontjára alapított részben mint a törvényben kizártat a BP. 434.§-ának 3. bekezdése szerint vissza kellett utasítani _ — — ... __. _.. .,. ... __. ... 40 387. s. 33. Vádlott ellen a Btk. 301. §-ában meghatározott és a kir. törvényszék hatáskörébe utalt súlyos testi sértés büntette miatt emeltetett a vád. A kir. törvényszék a vádlottat ezen bűntett miatt itélte el, és ítélete a vádlott terhére egyáltalában, tehát a cselekmény minősítése tekintetében sem támadtatott meg perorvoslattal. Minthogy a vádrendszer elvei és a BP.-nak ezen alapuló rendelkezései elvileg kizárják annak megengedhetőségét, hogy egyedül a vádlott érdekében használt perorvoslattal megtámadott elsőbirósági ítélet bármi irányban a vádlott terhére felülvizsgálat tárgyává tétessék, a birói hatáskör megsértése, mint hivatalból észlelendő semmiségi ok, csakis a bűnvádi eljárás alapját képező vád és az esetleg használt perorvoslatok szemelőtt tartásával állapitható meg, s igy a jelen esetben ki van zárva, hogy a vádbeli tett az esküdtbíróság hatáskörének megállapithatása czéljából súlyosabban minősíttessék „_ >o 71. Nem sértette meg a BP. 387. §-ának elvét a felebbezési biróság azáltal, hogy a vádló felebbezése hijján az elsőbiróság által mellőzött pénzmellékbüntetést is alkalmazta, ha egyúttal a vádlott szabadság-vesztésbüntetését is leszállította ... ... ... ... ... 115