Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1905)

XXIV vádlott irta és tette közzé az inkriminált közleményt. Az indoko­lásban azonban azt jelenti ki a kir. tábla, hogy «kizártnak nem vehető, miszerint ezen czikk közzétételénél vádlott színleg szere­pel s hogy a tulajdonképpeni szerző más», mivel e szerint a má­sodfokú itélet rendelkező részében a vádlott tettessége állapittatik meg. mig az indokolás megengedi annak lehetőségét, hogy a vádba helyezett cselekményt más követte el. Minthogy ez nyil­vánvaló ellenmondás, amennyiben az indokolásban valónak elfo­gadott tények egy része kizárja az Ítéleti rendelkezést: a BP. 384. §. 10. pontjának semmiségi esete forog fen ___ — __„ S7 99 A Curia az esküdtbíróság ítéletét megsemmisítette s utasította, hogy az esküdtek határozatának alapul vételével hozzon uj Ítéle­tet, mert a kir. törvényszék mint esküdtbíróság vádlottat a Btk. 279. §-ába ütköző s a 281. §. 1. bekezdése szerint büntetendő szándékos emberölés bűntettének a Btk. 65. §. szerinti kísérleté­ben mondotta ki bűnösnek s a Btk. 279., 281., 287., 66. §-ai alap­ján, azonban a 92. §. alkalmazásával két évi börtönre és mellék­büntetésre ítélte el. Tekintve pedig, hogy a kir. törvényszék mint esküdtbíróság a Btk. 66. §-án felül annak 92. §-ára is hivatkozva, a vádlottra két évi börtönbüntetést szabott, a kir. törvényszék mint esküdtbíróság ítéletének a szabadságvesztés-büntetésre vonat­kozó intézkedése érthetetlen, amennyiben a 92. §-nak alkalma­zása a 66. §. alapján megállapithatónál enyhébb büntetés kiszabá­sát föltételezné, ilyet pedig a kir. törvényszék nem szabott ki, mihez képest vagy a Btk. 92. §-ára való hivatkozás, vagy a bün­tetés megállapítása téves ___ — __. ___ j\8 11. p. 15. Az iratokból az tűnik ki, hogy a kir. ügyész nyilatkozatába csak leírási hibából került az «elejtem» szó a «fentartom» szó helyett; minthogy a vádlónak ilynemű vétlen hibája a vádlottra nézve jo­gok forrása nem lehet; minthogy az iráshiba az ügyészség kiad­mányában a dolog természeténél fogva épugy kijavítható, mint a BP. 443. §-a szerint a bíróság kiadmányában vagy amint meg­engedhető a tárgyaláson ejtett szóhiba kiigazítása: az eljárás tör­vényszerű vád hiányában meg nem szüntethető — __. 25 72. A vád az eljárás egész folyamán egy és ugyanazon cselekmény megtorlására irányult s ekként amiatt, hogy az ügyészségi meg­bízott az elsőfokú tárgyaláson a csalás vádját elejtette és lopás vétsége miatt emelt vádat, utóbb pedig a folytatólagos elsőfokú tárgyalás alkalmával a vádat ismét a Btk. 379. és 380. §-ai alá eső csalás vétségére intézte, a tett azonosság elvénél fogva a vád hiányáról szó nem lehet- ___ ... — — 119

Next

/
Thumbnails
Contents