Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1905)

XXVII. FEJEZET. A rablás és zsarolás. 3S0. S14. Az a tény, hogy vádlott a vádbeli tettet abból a czélból, hogy magának jogtalanul vagyoni hasznot szerezzen, sértettet erőszakkal szénája és szűre elvételének tűrésére kényszeritette, bűncselekmény tényálladékát megállapítja s a Btk. 350. §-ába ütköző zsarolás vétségét képezi. Védőnek az az érvelése, hogy vádlott tévhitben volt és jóhiszemüleg járt eí, tehát a cselekmény elkövetésénél hiányzik a szándékosság, figyelembe nem vehető, mert a mód, melylyel sértett ingóságait elvette, volt jogtalan . .... .... XXVIII. FEJEZET. A sikkasztás, zártörés és hűtlen kezelés. 3 5 5- S52. Sértett és vádlott közt oly szállítási szerződés keletkezett, mely szerződésnek vádlott, habár 160 K-át mint előleget sértettől felvett, eleget nem tett. A felebbezési bíróság megállapíthatónak véli, hogy vádlottnak kezdettől fogva nem is volt komoly teljesítési szándéka s vádlottat sikkasztás miatt elitélte, míg a Curia azt, hogy vádlott rosszhiszemüleg a szerződés nem teljesítésére irányzott szándékkal s a felvett előleg eltulajdonítására irányzott czélzattal szerződött volna, nem látta beigazoltnak, s vádlottat felmentette . _-- '— .... -— ... ._- -— — — --- --- --54. A Curia az ügyvédet, aki a pénz behajtásáról ügyfelét értesítette ugyan, de a tett panasz folytán hozott polgári bírósági határozat végrehajtásáig annak kiszolgáltatását megtagadta, a sikkasztás vádja alól felmentette, mert az ügyvédi rendtartás 48. és 66. §-ai alapján indított polgári eljárás végeredményének és a marasztalás sanctióját képező végrehajtásnak bevárása, csakis a jogosulatlan és makacs visszatartás folytatólagosságának tényét foglalja magában, de ezenfelül nem nyújt alapot a sikkasztás tényálladékának megállapithatására ___ — ... ... _._ ... ___ ... ... — ... !So. Valakinek szolgálatában álló egyén részéről a birtokában vagy birlalatában levő idegen ingó dolog jogtalan eltulajdonítása által elkövetett, a Btk. 355. §-ában meghatározott sikkasztás a Btk. ?)8. §-ának utolsó bekezdése, illetve 343. §-a értelmében csak az esetben képez a szolgálatadó indítványára üldözendő bűncselekményt, ha az a szolgálatadó kárára követtetett el; vagyis ha a szolgálatadó a sértett fél. Közvetlenül sértett a Btk. 355. §-a alá eső sikkasztás esetében az e1 sikkasztott ingó dolog tulajdonosa lévén, nem magáninditványr a hanem hivatalból üldözendő sikkasztás forog fen akkor, ha a szolgálatban álló egyén által elsikkasztott dolog nem a szolgálatadó, hanem másnak a tulajdonát képezte, nem tévén erészben különbséget az, hogy a szolgálatadó