Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1905)

127 és díjazásért teszi. Megsértették tehát a törvényt a gölniczbányai kir. járásbíróság és a lőcsei kir. törvényszék, amennyiben B. E. cselekedetét zugirászat kihágásának minősítve, őt a fentidézett §. alapján büntették. Egyúttal az alsóbirósági ítéletek hatályon kívül helyezésével B. E. a vád alól fölmentetik. Indokok: A B. E. ellen zugirászat miatti bűnvádi ügyben megállapittatott, hogy B. E., ki nem ügyvéd, több ingatlan részletet egyes feleknek eladván, az adás-vételi szerződés alapján az ingatlanok tulajdonjogának a vevők nevére való telekkönyvi bekeblezését az ezt czélzó kérvények szerkesztése és beadása utján eszközölte és ezért a vevők mindegyikétől 20—20 K dijat vett fel. A kir. járásbíróság B. E. ezen ténykedésében az 1874. évi XXXTV. tcz. 39. §-ában meghatározott zugirászat kihágását látva, őt emiatt 60 K pénzbirságra ítélte el és a felek képviseletétől eltiltotta. A kir. törvényszék ezen Ítéletet csak annyiban változtatta meg, hogy a pénzbírságot behajthatatlanság esetén szabadságvesztés-büntetésre át nem változtathatónak nyilvánította, egyébként pedig helybenhagyta. Ezzel mindkét bíróság megsértette a törvényt. Az 1874 : XXXIV. tcz. 39. §-a szerint ugyanis az ott körülirt zugirászat kihágása akkor forog fen, ha valaki anélkül, hogy ügyvéd lenne, a feleknek bíróságok vagy hatóságok előtti képviseletét üzletszerűen folytatja. A «fél képviselete*) ; mely ezen rendelkezés szerint a zugirászat tényálladékának egyik lényeges kelléke feltételezi, hogy a képviselet kizárólag a képviselt fél érdekének, előmozdítására szolgáljon ; de nem vonható a «fél képviseletének* fogalma alá az az eset, midőn a képviselet alapjául szolgáló jogügylet és annak érvényesítése körül nemcsak a képviselt fél, hanem maga a képviselő is érdekelve van. B. E. az eladott ingatlanokra vonatkozó adás-vételi szerződések és az ezek alapján eszközlendő tulajdonjogi bekeblezések által maga is érdekelve lévén, az a cselekedete, hogy a bekeblezések kieszközlésére irányuló kérvényeket szerkesztette, beadta és ezért díjazást fogadott el, annál kevésbbé képezhet zugirászatot, mert ebben a föntebbiekhez képest a felek képviseletének nem. tekinthető, és ennélfogva jogosult cselekvésben a «felek hatóságok előtti képviseletének üzletszerű (haszonlesésből) való folytatása* nem ismerhető fel. Ezeknélfogva a rendelkező rész szerint határozni kellett.