Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1905)
I2Ó hatalmazás a magánvád képviseletére s a bűnvádi panasz megtételére nem jogosítana, s mely szerint az erre vonatkozó jogosultság kimutatására különös meghatalmazás szükségeltetnék : nyilvánvaló, hogy a följelentő czég szabályszerű meghatalmazásával ellátott ügyvéd által tett bűnvádi panasz folytán hozott ítéletet csak a törvény megsértésével lehetett törvényszerű vád nélkül hozottnak nyilvánítani s ezen indokból megsemmisíteni. Ezeknél fogva a törvénysértést megállapítani kellett. 78. Valamely ingatlan eladása iránt kötött adásvételi szerződés által érdekelt eladónak az az eljárása, mely szerint az eladott ingatlanra vonatkozó tulajdonjognak a vevő nevére való bekebelezését az ezt czélzó kérvény szerkesztése és beadása utján eszközli, a felek hatóságok előtti képviseletének üzletszerű folytatását nem képezi és az 1874. évi XXXIV. tcz. 39. §-ában meghatározott zugirászat kihágásának tényálladékát azon esetben sem állapítja meg, ha azt az illető fél több izben és díjazásért teszi. E kihágás ugyanis föltételezi, hogy a képviselet kizárólag a képviselt fél érdekének előmozdítására szolgáljon; de nem vonható a a fél képviseletének)) fogalma alá az az eset, midőn a képviselet alapjául szolgáló jogügylet és annak érvényesítése körül nemcsak a képviselt fél, hanem maga a képviselő is érdekelve van. (A jogegység érdekében hozott határozat.) (Curia 1904 november 9. 9128/904. sz. a.) A kir. Curia: A koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatván, kimondatik, hogy valamely ingatlan eladása iránt kötött adás-vételi szerződés által érdekelt eladónak az az eljárása, mely szerint az eladott ingatlanra vonatkozó tulajdonjognak a vevő nevére való bekeblezését az ezt czélzó kérvény szerkesztése és beadása utján eszközli, a felek hatóságok előtti képviseletének üzletszerű folytatását nem képezi és az 1874 : XXXIV. tczikk 39. §-ában meghatározott zugirászat kihágásának tényálladékát azon esetben sem állapítja meg, ha azt az illető fél több izben