Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1905)

125 (Curia 1904 november 23. 9571/904. sz. a.) A kir. Curia : A koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatván, kimondatik, hogy az ügyvédi rendtartás 61. és 62. §. szerint az ügyvédnek adandó meghal almazás a magán vádló képviseletére s a magánvád emelésére is jogosit s hogy ezen jogosultság kimutatására s erre való különös meghatalmazás nem kívántatik. Megsértette tehát a törvényt a mszigeti kir. törvényszék, amenynyiben a P. és R. bejegyzett czég által dr. M. L. ügyvéd részére kiállított s e czég által mint főmagánvádló részéről F. G. elleni áruvédjegybitorlás kihágása miatt tett feljelentéshez csatolt általános meghatalmazást a magánvád képviseletére s a följelentés megtételére való jogosultság kimutatására nem tartotta elegendőnek s az elsőbiróság Ítéletét törvényes vád állítólagos hiánya miatt megsemmisítette. Indokok: P. B. czég a kir. járásbíróságnál dr. M. L. ügyvéd ellenjegyzésével bűnvádi panaszt adott be F. G. ellen áruvédjegy bitorlás kihágása miatt, mely panaszhoz a czég által az ügyvéd részére kiállított s őt minden ügyben való képviseletre jogosító meghatalmazás csatoltatott. Ezen panasz folytán a járásbíróság vádlottat bűnösnek nyilvánította és 200 K pénzbüntetésre ítélte. A kir. törvényszék ezt az ítéletet a BP. 384. §-ának 11. pontja alatti alaki semmiségi okból megsemmisítette azon indokolással, hogy a csatolt ügyvédi meghatalmazás szövegében az, hogy a P. R. czég a bűnvádi panasz beadásával dr. M. ügyvédet megbizta volna, nem foglaltatik ; hogy az általános ügyvédi meghatalmazás a magánvád képviseletére és a följelentés megtételére nem elegendő s hogy a BP. 3. §-a szerint a magáninditvány szabályszerű előterjesztése előtt birói eljárásnak nincs helye, hogy tehát a járásbíróság törvényszerű vád nélkül hozott ítéletet. A kir. Curia a törvényszék ezen Ítélete elleni semmiségi panaszt visszautasította. A kir. törvényszék megsértette a törvényt, mert az ügyvédi meghatalmazás az ügyvédi rendtartás 62. §-a szerint az ügyvédet feljogosítja mindazon intézkedések megtételére, melyek a rábízott ügy rendes vitelével és teljes befejezésével egybekötvék. Minthogy pedig sem a BP., melynek 47. §-a magánvádlónak ügyvéddel való képviseltetését megengedi, sem más törvény nem tartalmaz oly intézkedést, mely szerint az általános ügyvédi meg-