Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1905)

n8 jénél fogva törvényes büntetési tételnek tekintendő s azt feltételeinek fenforgása esetében a biróságok a fentebb felhívott törvényhely értelmében alkalmazni kötelesek. Ehhez képest a tábla elfogadja a törvényszék Ítéletében felhozott súlyosító és enyhítő körülményeket s enyhítő körülményül véve R. S. vádlottnak nagyszámú családját is, ezt a vádlottat a törvényszék ítéletének e részben való megsemmisítésével, a terhére rótt súlyos testi sértés vétségéért a Btk. 302. §-ának 1. bekezdése 1. tétele alapján, a 92. §. alkalmazásával s a Curia 2. sz. teljes-ülési megállapodása értelmében, a bűnössége körülményeivel s kereseti viszonyával arányos fogházbüntetésre és pénzbüntetésre ítélte. Igaz ugyan, hogy az ügyész a mellékbüntetés mellőzése miatt nem felebbezett, minthogy azonban a tábla R. S. vádlottra főbüntetésül a törvényszék által alkalmazottnál 14 nappal rövidebb tartamú fogházbüntetést szabott ki, vádlott helyzete nem vált súlyosabbá azáltal, hogy a tábla vele szemben mellékbüntetésül behajthatlansága esetében két napi fogházbüntetésre átváltoztatandó 20 K pénzbüntetést is alkalmazott, nem volt tehát törvényes akadálya annak, hogy a tábla R. S. vádlottat a Curiának törvény erejével felruházott teljes-ülési megállapodása értelmében mellékbüntetésre is el ne Ítélje. (1904 április 7. 2362/904. sz. a.) A kir. Curia: A semmiségi panaszok elutasittatnak. Indokok: A BP. 385. §-ának 2. pontjára alapított semmiségt ok nem forog fen, mert a tábla a vádbeli cselekménynek \ 92. §. alkalmazásával a 20. §-ára való tekintettel vétséggé való minősítésével, helyesen alkalmazott mellékpénzbüntetést, mert a vétséggé lefokozott vádbeli cselekmény oly elbírálás alá esik, mintha az eredetileg vétség volt volna, s igy a súlyos testi sértés vétségre előszabott büntetés alkalmazandó. Ezzel a rendelkezésével a tábla a BP. 387. §-át sem sértette meg, mert a vádlott fogházbüntetését a kiszabott pénzbüntetés helyett esetleg foganatba veendő fogház mértékén alól leszállította s ekként a pénzbüntetés alkalmazásával nevezett vádlott büntetését, mely terhére különben felebbezéssel megtámadva nem volt, n m szigorította. Ezek szerint tehát a tábla a törvényt nem alkalmazta tévesen, midőn a vád alapjául szolgáló tettben büntetendő cselek-