Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1905)

119 ményt megállapított, azt mint a Btk. 301. §-áriak 1. tétele szerint súlyos esti sértés büntettet a Btk. 92. §-ának alkalmazásával a 20. §-ra való tekintettel súlyos testi sértésnek minősítette s eme vétség után mellékbüntetésként pénzbüntetést is állapított meg. Hivatalból figyelembe veendő semmiségi ok fen nem forog. = Az 1890: XXV. tcz. 13. §-a 5. bekezdésének az előzőkkel való összefüggéséből kétségtelen, hogy az a Curiának csak e törvényszakasz által említett, az ellentétes táblai döntvények tekintetében hozott teljes-ülési határozataira vonatkoztatható, melyek az ügyviteli szabályok értelmében külön (római) folyószámmal láttatnak el. 72. A vád az eljárás egész folyamán egy és ugyanazon cselekmény megtorlására irányult s ekként amiatt, hogy az ügyészségi megbízott az elsőfokú tárgyláson a csalás vádját elejtette és lopás vétsége miatt emelt vádat, utóbb pedig a folytatólagos elsőfokú tárgyalás alkalmával a vádat ismét a Etk. 379. és 380. §-ai alá eső csalás vétségére intézte, a tett azonosság elvénél fogva a vád hiányáról szó nem lehet. (Curia 1904 október 5. 8173/904. sz. a.) 73Vádlott különböző Ítéletekkel két évi fegyház, továbbá egy évi börtön és újból hat havi börtön szabadságvesztés-büntetésre Ítéltetett. A kir. törvényszék ezen büntetéseket három évi és négy havi fegyház összbüntetésbe foglalta. Tekintve azonban, hogy a fegyházbüntetés súlyosabb, mint a börtönbüntetés és figyelemmel arra is, hogy vádlott a három rendbeli büntetést most már egyfolytában kell hogy kiállja, ami szintén súlyosító hatással van a vád-