Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1905)

i'5 mészetes és törvényes gyámja haszonélvezhesse — és másrészt, hogy a vádlott saját kiskorú Danila nevü törvényes fiának megölésére is igyekezett R. S.-t felbujtani — lényeges ellenmondás forog fen és ezekhez képest a jelzett súlyosító körülményeknek nagyobb suly nem tulajdonitható, de tekintettel a vádlott és sógora közötti viszálykodásra az a súlyosító körülmény, hogy vádlott a sógorát ölette meg, szintén nem birhat nagyobb nyomatékkal és ugyanezen tekintet alá esik az a súlyosító körülmény is, hogy a vádlott a tett elkövetése után a bűncselekmény felderítését megnehezíteni igyekezett ; s minthogy ezeknek figyelembevételéve! az özv. D. D.-né szül. B. L. vádlottra nézve az esküdtbíróság által megállapított enybitő körülmények annyira nyomatékosak, hogy büntetésének kiszabásánál a Btk. 92. § ának alkalmazását a súlyosító körülményekkel szemben is indokolják és igy eme szakasz alkalmazhatásának föltételei fenforognak : ezeknél fogva a nevezett vádlott és védője által a BP. 385. §-ának 3. pontja alapján használt semmiségi panaszoknak helyet adni, a kir. törvényszék mint esküdtbíróság Ítéletének az özv. D. D.-né szül. B. L. vádlott büntetésére vonatkozó részét a BP. 385. §-ának 3. pontja alapján megsemmisiteni és a törvénynek megfelelő Ítéletet hozni kellett. A kir. táblák és a főügyészségek szervezéséről szóló 1890: XXV. tcz. 13. §-ának 5. bekezdése szerint a Curiának teljes-ülési megállapodását a táblák, következésképp az elsőfokú bíróságok is, mindig követni tartoznak, mig azt a Curia ujabb teljes ülési megállapodással meg nem változtatja. A Curiának 2. számú teljes-ülési határozata szerint pedig azokban az esetekben, a midőn a Btk. 301. §-ába ütköző súlyos testi sértés a 92. §. alkalmazásával vétséggé minősíttetik, arra a fogházbüntetés mellett mellékbüntetésül pénzbüntetést is kell alkalmazni. Minthogy pedig a Curiának ezt a határozatát ujabb teljes-ülési megállapodással mindeddig nem változtatta meg, az előirt mellékbüntetés az 1890: XXV. tcz. 13. §-a 5. bekezdésének erejénél fogva törvényes büntetési tételnek tekintendő s azt 8*