Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1905)

VIII Lap a Btk. 204. S-a i- bekezdése meghatározott büntetési tétel szerint büntetendő bűntettét képezi. (A jogegység érdekében kelt határozat.) 45 XII. FEJEZET. A hamis tanuzás és hamis eskü. 2IS- §• 4.6. Az 1893. évi XVJII. tcz. 98. §-a értelmében a felek kihallgatására és megesketésére nézve az 1868: L1V. tcz. 200., 204. §-okban foglalt szabályok alkalmazandók. A sommás ügyviteli szabályok 34. §-a szerint csak az kívántatik meg, hogy ennek és illetőleg az 1868: LIV. tcz. 200. §-ban rendelt figyelmeztetésnek megtörténte emlittessék a jegyzőkönyvben, tehát nincs megszabva, hogy a vallomástétel utáni ujabbi figyelmeztetés a jegyzőkönyvben szintén felemlittessék és mert e figyelmeztetés a jegyzőkönyvben nem foglaltatik, nem állapitható meg, hogy az eskü kivételénél az alákszerüség be nem tartatott. Ha tehát a jegyzőkönyvből a megkívánt alakszerűség be nem tartása meg nem állapitható, az alaki hiány a vádlottnak a hamis tanuzás vádja alóli felmentése alapjául nem szolgálhat __. ___ ___ __. . . 70 XIV. FEJEZET. A szemérem elleni büntettek és vétségek. 232. §. 4Q. Az erőszakos nemi közösülés, illetőleg a megtertőztetés büntette a nemi szervek érintkezése által be van fejezve. Ismételten több alkalommal ugyanazon sértett ellen elkövetett erőszakos nemi közösülés vagy megfertőztetés egy folytonos büntetendő cselekmény — — -_- .__ -— 79 XVII. FEJEZET. Rágalmazás és becsületsértés 259- §• 30- A Btk. 259. §-ának tényálladékához nem elég, hogy a rágalmazó állítás nyomtatványban, vagyis a Btk. 63. §-ában megjelölt módon készített iratban foglaltassék, hanem az is szükséges, hogy az irat közzététetett legyen. A Btk. ezen intézkedése összhangban van az 1848: XVIII. tcz. 1. §-ával, mely a gondolatok közlését és terjesztését helyezi a sajtótörvény oltalma alá. — Közzétételen oly ténykedést kell érteni, melylyel a sajtótermék nyilvánosságra hozatik, azaz nagyobb számú személyek részére hozzáférhetővé tétetik. E fogalmat az 1848: XVIII tcz.-nek hatályon kivül helyezett, de a törvény magyarázásánál forrásul használható 2. §-a abban állapította meg, hogy ez oly közlés, mely a «példányok akár ingyen kiosztásával, akár eladásával már megkezdődött": mindezen okokból, de a vád tartamánál fogva is, megállapítandó lett volna, hogy