Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)

5 kerületi parancsnoksághoz mint a sértettnek felettes hatóságához intézett beadványban azzal a kitétellel élt : «ha netán a megejtett vizsgálat a m. kir. csendőrség szolgálati szabályaiba ütköznék, vagy abban részrehajlás vagy más szabálytalanság mutatkoznék, ugy kérem a vizsgálat kiegészítő folytatására egy érdeknélküli és befolyásolatlan vizsgálót lehetőleg mielőbb kiküldeni, ki is a vizsgálatot rendes irányban és szigorú pontossággal a következőkre terjesztené ki», a Btk. 261. §-ába ütköző becsületsértést képező büntetendő cselekmény foglaltatik, ennélfogva a közvédőnek és a vádlottnak a BP. 385 §-ának 1. a J pontjára fektetett semmiségi panaszát mint alaptalant a BP. 437. §-ának 4. bekezdése értelmében el kellett utasítani. A fent jelzett vétség miatt a vádemelés joga azonban a BP. 41. §-a szerint a sértett felet illeti. E jog ellenében kifogásként felhozatott, hogy az állítás közhivatalnokra vonatkozván, az eljárás csak hivatalból lett volna folyamatba tehető, és minthogy a közvádló a vádemelés jogát megtagadta, nem volt a vádlott ellen törvényszerű vád emelve. Ennek a kifogásnak azonban helyt adni nem lehetett annál az oknál fogva, mert a vád alapját képező kifejezés nem foglalja magában azoknak az eseteknek egyikét sem, amelyek a Btk. 270. §-ában a hivatalból való eljárás feltételeit megszabják, így tehát a főmagánvádló vádjára az eljárás a törvénynek megfelelően foganatosíttatott. Ezeknek következtében vádlott a Btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségében volt bűnösnek kimondandó, még pedig a Btk. 262. §-a mellőzésével, mert a hatósághoz intézett beadványban előterjesztett kifejezés módozata nélkülözi a nyilvánosságnak ama körét, mely a Btk. 262. §-ában meghatározott bűncselekmény egyik ismérvét képezi. Ezeknél fogva az alsóbiróságok ítéletét a cselekmény minősítésére vonatkozó részében a büntetésre kihatóan is a BP. 385. §. 1. bj pontjába ütköző semmiségi ok fenforgása miatt ugyanezen §. utolsó bekezdése értelmében hivatalból meg kellett semmisíteni s a rendelkező részben foglalt ítéletet hozni. = Hatósághoz intézett beadvány kifejezései nyilvánosan használtak. — Az igazságügyminiszterhez beadott kérvénybeli rágalmazás nyilvános. Fayer : Büntetőjog II. k. 127. 1. közölt esetek.