Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)

XXXIII nem követett el a BP. 384. §. 9. pontjába ütköző szabálytalan­ságot, sőt a BP. 302. §. 4. bekezdése rendelkezésének megfelelő­leg járt el. — Ha a védő személyében az esküdtbirósági főtárgya­lás során változás történik, de az utóbb fellépett védő kijelenti, hogy az ügyet teljesen ismeri, a főtárgyalás megismétlése nem szükséges ... ... ... ... ... ___ ___ ... ... ... .__ ... 277 328. §. 106. A tény- és jogkérdésben határozó alsófoku büntető bíróságok tör­vényes hatásköréhez tartozik mindazoknak az adatoknak kiderítése, melyek a vádbeli cselekmény meg- vagy meg nem állapításához szükségesek, a kiderített adatok alapján pedig kötelesek ezek a biróságok azon tényeket, melyek a vád tárgyává tett cselekmény alkotó elemeinek fel vagy fel nem ismerésére vezetnek, a BP. 328. §-a szerint az Ítéletben megállapítani. — Mely tények álla­pitandók meg házasságtörés vádja esetén? ... ___ — ... ... 156 141. Csalás vádja esetén az Ítéletben a BP. 328. §. 1. bekezdése értel­mében meg kell jelölni azon tényeket, melyekből a csalás alkat­elemeinek fen- vagy fen nem forgása bizonyítottnak vétetett. Megsemmisíttetett a kir. tábla ítélete, melylyel a vádlott nem a Btk. 379., hanem a 384. §-ban foglalt csalásban mondatott bűnös­nek, mert nem állapíttatott meg, hogy miért nem forog fen a jog­talan haszon és a károkozás tényeleme. A törvény szerint szük­séges ezen ténymegállapításokat nem pótolja az ítéletnek az a kijelentése, hogy a csalási czélzat nincs bizonyítva, mert a Btk. 384. §-ának ezt a jogi kifejezését nem elég általánosságban ismé­telni, hanem a BP.-nak már idézett 328. §-a értelmében ki kell fejteni, hogy mely tényekből következik mégis a közönséges csalás ismérveinek ama hiánya, melynél fogva a tett nem a Btk. 379. §-a, hanem 384. $-a szerint minősíttetett ... ... ... ... ... ___ 203 XIX. FEJEZET. Főtárgyalás az esküdtbíróság előtt. 3 5 5- S­7. Az esküdtekhez intézett kérdés nélkülözi a vád alapjául szolgáló cselekmények, a megkülönböztetésre alkalmas ténybeli körülmé­nyek világos felsorolását, ha abból ki nem tűnik, hogy a segéd mily állítólagos ténykörülményre nézve értett egyet előzetesen a tettessel, a bűnpártoló pedig mily ténykedés által nyújtott előzetes egyetértés nélkül vádlottnak segítséget a végből, hogy a hatóság üldözése elől meneküljön ... ... ... ... ... — — — 7 102. Gyújtogatás vádja esetén a tettes által eszközölt eloltásra vonat­kozó különkérdés, ha a felek indítványozzák, tekintet nélkül arra, hogy a főtárgyaláson ebbeli adat felmerült-e, okvetlenül felteendő. 150 107. A Btk. 258. §-ának az a kifejezése: «büntető eljárás* tágabb érte­Büntetőjogi Döntvénytár. IV. C

Next

/
Thumbnails
Contents