Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)

XXXII a beszámítás és minősités kérdésének megállapításánál is, tekintettel a Btk. 76. §• s a BP. 502. §-ának rendelkezésére, feltétlenül szükséges a vádlottak elmebeli állapotának, az akarat szabad elhatározási s megfontolási képességének szakszerű megfigyelés és meghatározás alá vétele — .__ _._ — ___ —_. — — — 16 33. Szakértők a BP. 225. §. 2. bekezdése szerint csak az esetben alkalmazandók, ha valaminek felismeréséhez és megítéléséhez külön szakértelem szükséges. Annak eldöntéséhez, hogy valamely sajtótermék kézirat jellegével bir, vagy a Btk. 63. §-ában meghatározott nyomtatvány, illetőleg az 1848: XVIII. tcz. III. fejezetében tárgyalt időszaki lap fogalma alá vonható-e, a BP. 223. §-ában feltételezett külön szakértelem nem kívántatik, hanem ezt a kérdést a lap előállítási módjának és rendeltetésének figyelembe vételével a biróság önállóan eldöntheti ___ .__ __. 38 XVIII. FEJEZET. Főtárgyalás a törvényszék előtt. 302. §. 120. Sértett fél feljelentést tett sajtó utján elkövetett, a Btk. 258. és 259. §-aiba ütköző, tehát magáninditványra üldözendő rágalmazás vétsége miatt. A kir. ügyészség a feljelentést azzal a nyilatkozattal tette át a vizsgálóbíróhoz, hogy főmagánvád esetét látja fenforogni. e tekintetben pedig a vádat nem veszi át. A vádhatározatban a cselekmény szintén a Btk. 258. és 259. §-ai szerint minősíttetett. A főtárgyaláson az esküdtbíróság a felek meghallgatása után, de az esküdtek meghallgatása nélkül, a BP. 352. §-ának második bekezdése alapján felmentő Ítéletet hozott, lényegileg azon indokból, hogy a sértett fél közhivatalnok lévén, ellene elkövetett rágalmazás a Btk. 270. §-ának 2. pontja értelmében hivatalból üldözendő, ily esetben pedig az eljárásra a BP. 2. §. 3. bekezdése szerint kizárólag a kir. ügyészség jogosult; minthogy pedig a kir. ügyész a vád képviseletét megtagadta, pótmagánvádnak pedig a BP. 24. §-a szerint helye nincs: hiányzik a törvényszerű vád. Az esküdtbíróság ítéletét a Curia megsemmisítette, mert ha az esküdtbíróság a főtárgyaláson fejleményei alapján azt találta, hogy a cselekmény hivatalból üldözendő: akkor neki arról kellett volna gondoskodni, hogy a főtárgyaláson a kir. ügyészség képviselve legyen, mert e nélkül 302. §-a szerint ily esetben főtárgyalást tartani nem lehet 178 196. Habár a BP. 376. §-ának 1. bekezdése szerint az esküdtbirósági tárgyalás csak addig szakitható félbe, amig az esküdtek tanácskozás végett vissza nem vonultak, de minthogy a vádlottnak a főtárgyaiásnál volt védője a főtárgyalásról eltávozott s igy éppen a vádlott érdekében vált uj védő rendelése szükségessé, ennélfogva az által, hogy a főtárgyalást a biróság uj védő választása vagy kinevezése idejéig félbeszakítani kénytelen volt, az esküdtbíróság