Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)

XXXI 49- SII. A magánvádlónak jogai a BP. 49. §. I. bekezdése szerint lemondásával megszűnnek; ez a lemondás a felhívott szakasz 4. bekezdésének rendelkezéséhez képest nem vonható vissza. — A sértettnek az a kijelentése, hogy a terhelt megbüntetését nem kérelmezi, a magánvádlói jogról való lemondással egyértelmű. __. — — 12 V. FEJEZET. A védelem. 56. §• 249. Mind a két vádlott a másikat tünteti fel támadóul s mindkettő azt állítja önmagáról, hogy tettét jogos önvédelemből követte el; a két vádlott érdeke olyannyira ellentétes, hogy kir. tábla által mind a kettő részére csak egy közös védő alkalmaztatván, ki van zárva az, hogy a vádlottak közül akár egyik, akár a másik törvényszerű védelemben részesült legyen. E szerint a kötelező védelem a kir. itélő tábla által mellőztetvén, az ügynek a vádlott részéről a BP. 385. 5- i. c) pontja alapján emelt semmiségi panasz a kir. Curia által felülvizsgálata alkalmából a kir. itélő táblának mint másodbiróságnak ítélete a BP. 384. §. 6. pontja és végző bekezdés és a BP. 437. §. 2. bekezdés, valamint a 404. §. 1. bekezdés értelmében a megelőző tárgyalással együtt megsemmisítendő és a kir. itélő tábla uj eljárásra utasítandó volt. ___ ___ — _— 366 XI. FEJEZET. Előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság. 164. §. 59. Az elfogadott biztosíték hováforditása iránt is az eljárás szakához képest az a bíróság van hivatva határozni, amelynek hatásköre kiterjed a főkérdés elbírálására. (Pozsonyi kir. itélő tábla) _._ __. 81 XIII. FEJEZET. A tanuk. 221. 5. 101. A BP. 221. $. 5. pontjában említett ellenséges indulat oly indulatot feltételez, melynél fogva a tanú vádlottnak elitélését még ártatlansága esetére is kívánja, különben a törvény nem engedné meg, hogy még a bűncselekmény által közvetlenül sértett is tanú lehessen _.. ___ ___ ___ ... 147 XIV. FEJEZET. Birdi szemle és szakértők. 225. S. i). Oly cselekményeknél, amelyek a Btk. rendelkezése szerint halálbüntetéssel sujtandók, nemcsak a büntetés meghatározásánál, hanem