Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)

3o6 a jelen ügyben fenforgó, a Btk. 376. §-ában meghatározott esetére nem terjed ki. K. J. vádlottnak az a tette, hogy a fogházba való felvétel alkalmával hamis nevet mondott be, a kihágás Btk. 43. §-ában körülirt hatóság elleni kihágás megállapítására is alkalmas ugyan, ez azonban a súlyosabb beszámitásu bűnpártolás mellett külön megállapítás tárgyát nem képezheti. 212. A BP. 539. §-ának az a rendelkezése, mely szerint a járásbíróság előtt folytatott eljárásban a tárgyalást az ügyészségi megbízott jelenléte nélkül megtartani nem lehet, mindazon, habár csak a sértett fél indítványára üldözhető büntetendő cselekmények eseteiben alkalmazandó, melyek a BP. 41. §-ában felsorolva nincsenek. — A Btk. 260. §-ában meghatározott rágalmazás vétségeért mellékbüntetés ki nem szabható. — A jogegység érdekében kelt határozat. (Curia 1904 január 13. 326/904. sz. a.) 213. Abból, hogy a bűnvádi perrendtartás 523. §-a az ügyvédjelölteket a feleknek a járásbíróság előtt folytatott eljárásban való önálló képviselésére feljogosítja, önként következik, hogy az ügyvédi rendtartásnak a zugirászatról rendelkező 39. §-a a járásbirósági ügyekben a BP. 523. §-ában foglalt rendelkezésnek megfelelően védőként szereplő ügyvédjelöltekkel szemben alkalmazást nem nyerhet. Téves tehát az a nézet, mely szerint a járásbíróság előtti eljárásban a vádlott védőjeként elj'áró ügyvédjelölt a védői tisztet önállóan nem gyakorolhatja és díjazást a maga részére nem igényelhet. (Curia 1904 márczius 9. 2232/903. sz. a.) A m. kir. Curia: A koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatván, kimondatik, hogy a járásbíróság előtt folytatott eljárásban a terheit védőjeként a terhelttel nyert megbízás folytán