Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)

XXVI i6o. A sajtótörvény 13. és 33. §-ai csak egyféle cselekvést ismernek s fokozatosan, de tettesként büntetik az ott megjelölt személyeket. A nyomtatvány utján elkövetett büntetendő cselekményeknél tehát a törvény nem ismer felbujtási vagy segédi részességet. Megsemmisíttetett a főtárgyalás, mert a sajtóvétségre való felbujtásra tétetett kérdés, a mi a vád érdekeit sértette,.. ... — — — — 232 266. Politikai tárgyak körül forog minden közlemény, mely az államczélok megvalósításának módjaival foglalkozik s a törvény szempontjából nem tesz különbséget az, hogy az ily tartalmú elmélkedés magának a lapnak szerzeménye-e vagy máshonnan van átvéve, avagy politikai testületek vagy gyületkezetek tárgyalásai, nyilatkozatai közöltetnek-e. Az ily közléseket, amennyiban a törvény szerinti feltételek teljesítése nélkül történnek, nem teszi büntetlenné az 1848 : XVIII. tcz. §-a, mert az ott megnevezett tárgyalások vagy iratok csak oly lap által közölhetők büntetlenül, amely politikai közlemények kiadására van jogosítva — ... __. 328 241. Az a körülmény, vajon az országgyűlési tudósitáshoz a lap biráló megjegyzéseket füz-e vagy nem, a politikai tartalom megállapíthatósága tekintetében közömbös _.. — ___ _— — — 353 1883 : XXV. tcz. (Uzsoratörvény.) 61. Maga az a kikötés, mely szerint vádlott egy kevés vagyonú és végrehajtás alatt állott földmivestől 26 K kölcsön után kamatképpen 15 évre évi 40 K tiszta jövedelmet adó rét használatát kötötte ki, az uzsorának tényálladékát magában foglalja. Annak esélye, hogy egyik évben a rét jövedelmét az esőzés tönkre teheti, a másikban emelheti, vagyis a tényleg elért előny és okozott kár, — amelyekre számitások tevésével a kir. ítélő tábla felmentő ítéletét alapította, — az uzsorának nem kelléke, hanem az arról szóló törvény 1. §-ában vagylagosan felsorolt ismérvek közül elég az, ami a fentjelölt kikötésben foglaltatik: a szorultság, az anyagi romlás esélye és a szolgáltatással az ellenszolgáltatásnak szembeötlő aránytalan volta — — ~ ___ ___ ___ ___ 83 95. Felmentés az uzsoravétség vádja alól, mert bár igazoltatott, hogy vádlott 12 — 16 százalékos kamatokat szedett, sértettek azonban a kölcsönvett pézeket legnagyobb részben üzletbe vagy a gazdaság jövedelmezőbb felszerelésére fordították és vagyonuk állagában a panaszolt kölcsönök okviszonyaként változás nem állott be. — Elitélés uzsora miatt, mert tényként meg lett állapitva, hogy vádlott élelmi szerek és gazdasági eszközökben való szorultságból, ekként létfentartás szükségleteinek fedezése végett kevés vagyonú földmiveseknek nyújtott kölcsönök után oly mérvű kamatokat szedett, hogy a szorultság és az anyagi romlás esélye, mint az uzso-