Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)

XXVII Lap rának az azt meghatározó törvény I. §-ában vagylagosan megállapított tényezője meg volt állapitható 139 126. Megállapittatott az uzsora tényálladéka, ámbár az alsóbiróságok valónak fogadták el azt. hogy sértett vádlottól azért vett kölcsön 300 K-t, hogy vejét Amerikába küldhesse, aki ezen a pénzen oda kimenvén, onnan a kölcsönt hét hó múlva 100 K kamattal együtt megküldölte, sőt magának vagyont gyűjtött, mert az anyagi romlás tényleges bekövetkezése az uzsorának nem kelléke, az Amerikába való kivándorlás pedig nem tekinthető oly biztos sikert igérő vállalkozásnak, melyjaz anyagi romlás bekövetkeztének esélyét is kizárná 192 1891: XIII. tcz. (A vasárnapi munkaszünetről. ) 248. A Szent István-napján teljesített mezei munka nem állapítja meg az 1868: LIII. tcz. 19. §-ában körülirt vallás elleni kihágást, úgyszintén nem terjed ki arra az 1891: XIII. tcz. I. §-ának rendelkezése, mert ez utóbbi csak az ipari munkának szüneteltetését rendeli 365 1894: XXXI. tcz. (Házasságjogi törvény. ) 64. Az 1894. évi XXXI. tcz. 124. §. már az által, hogy a házasságnak «a jelen törvényben megszabott akadály vagy érvénytelenségi ok ellenére»> tudva történt megkötését nyilvánítja vétségnek, nyilvánvalóvá tette, miképp az itt említett házasság alatt csak az 1894: XXXI. tcz. szabályainak megfelelően kötött házasság értendő; nem lévén semmi jogosultsága annak a feltevésnek, mely szerint a törvény az egyházi összeadásnak az 1894: XXXI. tcz. -ben megszabott, az egyházi összeadás akadályaitól különböző akadályok vagy érvénytelenségi okok elhallgatásával történt kieszközlését büntetéssel sújtani akarta volna. De nem foroghat fen kétség ebben az irányban azért sem, mert az 1894. évi XXXI. tcz. 30. §. 2. bekezdése szerint oly kötés, mely nem polgári tisztviselő előtt történt, a törvény erejénél fogva semmi vonatkozásban sem tekintetik házasságnak. (A jogegység érdekében kelt határozat. ) 86 65. Az 1894: XXXI. tcz. 121. §-a a viselt hivatal elvesztésének mellékbüntetésül való alkalmazását nem csupán arra az esetre rendeli, ha a főbüntetés fogházban szabatik ki, hanem általában és parancsolólag, tehát arra az esetre is, ha a főbüntetés a Btk. 97. §-a alkalmazásával pénzbüntetés alakjában szabatott ki 89 Bélyeghamisítás elleni törvény. (1897: XXXVII. tcz. ) 143. Az 1897: XXXVII. tcz. I. §-a szerinti bélyeghamisítás vétségének hamisított fémjelzés használata által való elkövetését vádlottnak