Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)

XX vei pedig vádlottnak czélja az volt, hogy ő az ügyleten nyerjen, ebből következik, hogy a tőzsdei ügylet megkötésébe belemenéskor annak a bankczégnek, melylyel az ügyletet megkötötte, veszteséget okozni nem is szándékozhatott; ha ennek daczára az ügylet mégis veszteséggel járt és ennek folytán belőle fizetési kötelezettség származott, melynek a sértett bankczég volt kénytelen eleget tenni, anélkül, hogy a maga részére az esetleg bekövetkezhető veszteségre vádlottól előre fedezetet kivánt volna, vagy hogy ettől a differentiák czimén kifizetett összeget megkaphatná: ezekből a körülményekből vádlott terhére a vagyoni kár okozásának büntetőjogi beszámítás alá eső szándékát annál kevésbbé lehet megállapítani, mert még az is vitás kérdés lehet, vajon a polgári jog szabályai szerint mi kimenetele volna annak a pernek, melyet a sértett czég tenne folyamatba vádlott ellen a differentiák czimén kifizetett összeg iránt ... — ___ ___ __. .__ .„ — — —- 176 121. Vádlottnak az a tette, hogy hivatali fizetésének tévedésből másodszor történt kiutalásakor azt, hogy illetményeit egyizben már felvette, elhallgatta, ravasz fondorlatnak minősíttetett. E cselekmény több alkalomkor való elkövetése nem folytatólagos bűncselekménynek, hanem anyagi halmazatnak minősíttetett-- --- _— ... __. 183 144. A Btk. 379. §-ába ütköző csalás miatt ítéltetett el az a vádlott, aki akkor, amikor üzletét már eladni szándékolta és az iránt a vevővel már tényleg alkudozásokat folytatott, árukat hitelbe rendelt és üzletét eladván, az áruk vételárát nem fizette meg az eladóknak 207 175. Vádlottnak az a tette, hogy sértettektől azzal az ígérettel vett át pénzt, hogy a helyett a kir. belügyminiszter megbizásából az államnyomdában éjjel, a pénz készítését ellenőrző tisztviselők távollétében, a gépben maradt utolsó számmal a valódiaknak teljesen megfelelő papírpénzt készittet, a melyet aztán kevesebb összegű forgalomban levő papirospénzért a nép közt kiosztat, csalásnak minősíttetett.-- _.- .-. .__ ___ _._ ___ __. 250 386. $ 200. Felmentettek vádlottak a Btk. 386. §-a szerinti hitelezési csalás vádja alól, mikor az üzlettulajdonos a követelés peresitése után egyéni czégét társas czéggé alakította át, minek következtében a a végrehajtó az elrendelt végrehajtásnak a társasági vagyonra leendő foganatosítást megtagadta, mert módjában állott volna a sértett félnek a vádlottat, mint közkereseti társaság tagját illető jutalékra vezetni a végrehajtást. Az sem állapítja meg a Btk. 386. §-ának esetét, hogy a vádlottak a hitelező zálogjogával már megterhelt házukat bérbe adták, — mert ezen cselekményekkel sem vonták el a kielégítési alapot a hitelező elől, jogában állván a hitelezőnek a bérösszegre vezetni a végrehajtást ... ... ._. 282