Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)

129 vádlottnak 1900 október ]6-án fizetésképtelenségét már tudnia kellett. Ebből íolyóan az alsófoku biróságok helyesen állapították meg azt is, hogy vádlott 1900 október és november havában elzálogosított árukra kapott összegből K. P. L.-t 4000, Z. J.-t 3900 és apósát G. L.-t 500 K-val már fizetésképtelenségének beállta után elégítette ki. Eltekintve attól, hogy a most nevezettek az alsófoku biróságok megállapítása szerint nem is voltak vádlottnak áruhitelezői s igy a részükre teljesített fizetés az üzlet körén belül tettnek nem vehető, már maga az a körülmény, hogy vádlott fizetésképtelenségének tudatában elégítette ki az áruk elzálogosítása utján szerzett pénzzel a nevezett hitelezőket, törvényes alapot nyújt annak a következtetésnek levonására, hogy vádlott ez által több ki nem elégített hitelezőjét megkárosítani czélozta. Ezekhez képest a vád alapjául szolgáló az a tett, hogy vádlott fizetésképtelenségének tudatában a nevezett három hitelezőt a többi hitelező megkárosításának czélzatával kielégítette, büntetendő cselekmény tényálladékát magában foglalván, az alsófoku biróságok nem alkalmazták tévesen a törvényt, amikor vádlott bűnösségét kimondották : ugyanazon vádlottnak a BP. 385. §. 1. aj pontjára fektetett semmiségi panaszát mint alaptalant el kellett utasítani. Azonban ezen ügynek felülvizsgálása alkalmával a kir. Curia hivatalból figyelembe veendő semmiségi okot észlelt. Ugyanis a hivatalvesztésen felül, a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése mint mellékbüntetés a Btk. 415. §-a szerint csak bűntett esetében alkalmazandó. Jelen esetben azonban az alsófoku biróságok vádlottat a Btk. 92. §-ának alkalmazásával a csalárd bukásnak csupán vétségében mondották ki bűnösnek s ekként mellékbüntetésül csak a Btk. 416. §-ában vétségre megállapított hivatalvesztés szabható ki. Minthogy tehát az alsófoku biróságok vádlottat mellékbüntetésül a hivatalvesztésen felül a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére is elitélték s ez által a büntetési tételt meg nem tartották, ítéleteiket e részben hivatalból megsemmisíteni s az utóbb emiitett mellékbüntetést mellőzni kellett. * * Büntetöiogi Döntvénytár, IV.