Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)

nq terjed ki. vádlottak pedig a Btk. 172. §. 2. bekezdése szerint állam fog házzal büntetendő cselekményben mondattak ki bűnösöknek. Vádlottak és K. L. vádlott védője a főtárgyaláson a BP. 384. §. 9. pontja alapján semmiségi panaszt jelentettek be azért, mert a bűnvádi eljárás, indítványuk ellenére, elévülés czimén nem szüntettetett meg. Ezt a semmiségi panaszt az Ítélet kihirdetésekor az Ítélet ellen ugyan nem tartották fenn ; minthogy azonban az ítélet ellen a BP. 385. §. 1. c) pontja alapján perorvoslattal éltek : az ügy e semmiségi ok alapján, mely a BP. 385. utolsó bekezdése szerint amúgy is hivatalból észlelendő, szintén elbírálandó volt. E tekintetben a kir. tábla vádhatározata nem kötheti az érdemben itélő biróságot, mert az elévülés kérdése mindig hivatalból figyelembe veendő s az esküdtbíróság közbeszóló végzésének azon indokolása, hogv az elévülés kérdése jogerősen el van döntve, elfogadható nem volt. Azonban a semmiségi panasz alaptalannak találtatott. Az indokolások e tekintetben azzal érvelnek, hogy az eljárás csak F. K. szerkesztő ellen tétetvén folyamatba, az 1848 : XVIII. tcz. 28. §-ában meghatározott ó hónapi határidőn belül, a többi vádlottak ellen pedig ezen idő alatt sem birói határozat nem hozatván, sem birói intézkedés nem tétetvén : a Btk. ic8. §. értelmében velők szemben az elévülés félbeszakítva nincs. E felfogást azonban a kir. Curia nem tehette magáévá. Sajtó-ügyekben ugyanis az 1848 : 18. tcz. 13. és 33. §-ai szerint az eljárás első sorban mindig a szerző ellen irányul ; más személy ellen az eljárás csak akkor rendelhető el, ha a szerzőt kitudni vagy felelősségre vonni nem lehet. A sajtótörvény értelmében fokozatosan perbe vonható személyek tehát oly értelmű egyetemlegességben állanak, hogy az egyiknek felelőssége kizárja a többieknek perbe fogását, de csak addig, mig az előző fokban felelős személy megállapítva nincs. Ebből következik, hogy a felelősek egyike ellen folyamatba tett eljárás megszakítja az eljárást a szerző ellen is. Kitűnik ez az 1880 : XXXVII. tcz. 7. §-ának 2. bekezdéséből is. melv szerint sajtóügyekben a Btk-nek az egyéni felelősségre alapított rendszere nem alkalmazható, vagyis a Btk. ic8. §-ának «a tettes vagy részes» üldözhetőségére vonatkozó szabálya alkalmazást nem nyer-