Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)

4? 36. A védő által bejelentett semmiségi panaszt a vádlott nevében ugyanezen védő vissza nem vonhatja. (Curia 1902 február 7. 268. sz. a.) A m. kir. Curia: Vádlott kérelme elutasittatik és pécsi kir. itélő táblához 1901 deczember 29-én 1734. sz. a. beadott kérvény vádlott védőjének visszaadatni rendeltetik. Indokok: Az e helyütt 6696/901. B. sz. a. iktatott bűnügy irataiból kitűnik, hogy vádlott a kir. itélő tábla előtti felebbviteli főtárgyaláson kihirdetett másodbirósági Ítéletben megnyugodott és az ellen csupán védője jelentett be semmiségi panaszt. E szerint vádlottnak visszavonni való perorvoslata nincs, védőjének pedig a BP. 430. §-a értelmében függetlenül lévén joga semmiségi panaszszal élni, azt vádlott vissza nem vonhatja. Az ilyen visszavonáshoz a BP. 430. §-ának 3. bekezdése értelmében a védőnek és a vádlottnak egyező nyilatkozata szükséges, amilyen jelen esetben nem tétetett, mert a kérvény, bár azt a védő adta be, csak a vádlott kijelentését foglalja magában. A kérelem tehát elutasitandó volt. 37Vádlottnak az a tette, hogy az ujdonszült csecsemőt ruhába takarva az ágyba maga mellé a takaró alá tette, minek következtében az újszülött meghalt, gondatlanságnak minősittetett. (Curia 1903 május 26. 4828/903. sz. a.) A m. kir. Curia : A semmiségi panasz elutasittatik. Indokok: A kir. tábla által a kir. Curia határozatának is alapjául szolgáló, azok a tények fogadtattak el valóknak, amelyek szerint a vádlott Apczon 1902 február 21-én ujdonszült életképes gyermekét egy vászon ruhába takarva, az ágyba maga mellé a takaró alá helyezte, minek folytán a gyermek fulladás következtében a szülés után néhány perez múlva meghalt. Minthogy