Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1903)

XIX lap hivatalnok az által követ el, hogy hivatali minőségében vezetett jegyzőkönyvbe lényeges tényt hamisan vezet be, vagy annak lényeges tételét meghamisítja, mint közokirathamisitás a Btk. 393. §. rendelkezése szerint büntettetik ... ... — — --- -— 25 401. §• 17. A Btk. 401. §-ában meghatározott okirathamisitás feltételezi, hogy annak, ki az okirat alapján jogokat szerezni kiván, kivel szemben tehát az okirat bizonyítékul használtatik, az okirat hamis voltáról tudomása ne legyen — ... --- — -- --- — -— --- --- 22 144. Magánokirathamisitás vádja esetén sértettnek az a kijelentése, hogy ha vádlott neki a kérdéses okiratot bemutatja, ő azt aláirta volna, nem vonhatja maga után vádlottnak jogsérelem hiánya czimén leendő felmentését. ... ... „„ — — — — — 209 J87. A Btk. 401. S-ában meghatározott magánokirathamisitás azzal fejeztetik be, ha a hamis okirat valamely kötelezettség létezésének bizonyítására használtatik. Ez feltételezi ugyan, hogy az okirat erre a bizonyításra alkalmas legyen, mert az arra teljesen alkalmatlan irat okirat jellegével sem bir; de valamint egyrészt az elérni óhajtott vagyoni előnynek a hamis okirat alapján való megszerzése nem képezi az okirathamisitás lényeges alkatelemét, ugy másrészt ennek a megszerzésnek nagyobb vagy kisebb valószínűsége sem befolyásolja a tényálladék megállapítását. Teljesen lényegtelen ezek szerint az a körülmény, vajon a kötvény csak átruházás mellett vagy anélkül vezethetett volna a követelés behajtásához,.. — ... — ... .... ... — ... ... ... ... 271 188. A Btk. 401. §-ában meghatározott magánokirathamisitásnak alkotó elemét nem képezi az, hogy a hamis okirat a czélbavett rendeltetésre feltétlenül alkalmas legyen, hanem elég, hogy bizonyítási eszközül használható ... ... — ... ... ... ... 272 XXXV. FEJEZET. A csalárd és vétkes bukás. 414. s. 70. Ha a «hagyaték ellen» csőd nyittatik, nem a hagyaték áll csőd alatt, mert a magyar magánjog rendszere a hagyatékot mint jogi személyt nem ismeri, hanem az örökösök állnak a hagyatéki különvagyonuk erejéig csőd alatt. E szerint az örökösöknek a hagyatéki hitelezők kijátszására irányuló cselekményei a Btk. 414. §-a szerint minősülhetnek. E cselekmények miatt azonban a hagyatéki csődtömeg gondnoka mint pótmagánvádló fel nem léphet, mert a csődtörvény számos intézkedéséből kitűnik, hogy a tömeggondnok ugy a hitelezők, mint a közadós érdekeit van b*