Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1903)

XX hivatva megóvni s igy az utóbbi cselekményeivel szemben az előbbieket sértettként nem képviselheti — .__ — — — 105. 126. ABtk. 414. és 416. §-aiban meghatározott vagyonbukás bármelyik esete csak akkor valósul meg, ha a közadós tartozásai a csőd nyi­tása idején vagyonának értékét meghaladják s az igy keletkezett vagyonhiány által a hitelezők károsodása következik be _ _-- ... 182­198. A fizetésképtelenség beállta után egy vagy több hitelezőnek ki­elégítése és egyes vagyonértékeknek elvonása a többi ki nem elégített hitelező megkárosítására irányuló szándékot is magában foglalja. — Bűnsegéd a csalárd bukás bűntettében az, aki a vele közös háztartásban élő és vele életközösséget folytató vádlott­társak vagyoni viszonyait a cselekményeinek károsító czélzatát ismerve, ezek elkövetését közreműködésével előmozdította.— ___ 286> 216. Az a tény, hogy vádlott két hitelezőt a czég fizetésképtelenségé­nek beállta után kielégítette s ez által ezt a két hitelezőt a többi hitelező hátrányára kedvezményben részesitette, a többi ki nem elégített hitelező megkárosítására irányuló czélzatot is magában foglalja és igy a Btk. 414. §-ának 3. pontja alá eső csalárd bukás bűntettének összes ismérveit kimeríti. — A büntetendő vagyon­bukás különleges minőségénél fogva csak egységes tényálladékot állapit meg. mely abban nyilvánul, hogy a csőd alá került köz­adósnak a Btk. 414. és 416. §-aiban felsorolt cselekményei vagy mulasztásai folytán a hitelezők megkárosittatnak. A vagyonbukás tényálladékának ezen oszthatatlanságánál fogva az a körülmény, hogy az idézett törvényszakaszokban megjelölt cselekmények s mulasztások valamennyije vagy többje követtetett el, a bukás egy­ségén nem változtat, vagyis a Btk. 414. és 416. §-ainak akár csak egy vagy több, akár valamennyi pontja sértetik meg, a bukás min­den esetben csak egy büntetendő cselekményt képez. Ennek kö­vetkeztében lehetséges, hogy az üzlet tulajdonosa a vétkes bukás­ban mint tettes, az üzletvezető ellenben, aki a hitelezők meg­károsítására dolosusan hatott közre, a csalárd bukásban mint bűnsegéd mondassék ki bűnösnek ... — ... — ... ... 322 4l>- s. 93. Nem a csődhitelezők fedezetlen követelése, vagyis a vagyonbukás által okozott kár, hanem azon összeg irányadó a Btk. 415. §-ában előirt büntetés meghatározására, mely a csalárd bukást megálla­pító tény folytán következett be. .... ... ... — ... _._ ... 141 416. S­14. Magában véve az a körülmény, hogy a vádlott czége be volt jegyezve, büntetőjogi szempontból még nem állapítja meg a keres­kedelmi könyvek vezetésére és évi mérleg készítésére vonatkozó kötelezettséget, ebből folyóan az a bejegyzett kereskedő, kinek

Next

/
Thumbnails
Contents