Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1903)

'75 vette az ügyet másodfokú birálat alá, amihez képest a 430. §. 2. bekezdése szerint mint magánvádló a semmiségi panasz használatára is jogosított. Azonban külön a képviselője is erre a törvényben nincs jogosítva. A nem jogosított részéről bejelentett semmiségi panaszt tehát a BP. 434. §-ának 3. bekezdése szerint e helyütt vissza kellett utasítani. 121. A semmiségi panasz Írásbeli indokolása csak a bejelentéskor megjelölt semmiségi ok érvényesítésére alkalmas indokok kifejtésére szolgál, de a bejelentéskor meg sem jelölt semmiségi okra ki nem terjeszthető. — A közvádló a vádlottnak az esküdtbíróság határozatával bűnössé nyilvánítása esetében a BP. 374. §-a szerint csak az alkalmazandó büntetési tétel tárgyában terjeszti elő indítványát, a büntetés mértékének megállapítására befolyással bíró súlyosító és enyhítő körülmények felkarolására nem köteles. Az a tény tehát, hogy a kir. ügyész a főtárgyalás folyamán kijelentette, miképp enyhítő és súlyosító körülményeket a vádlottak egyikére nézve sem kíván felhozni, valamint egyrészt nem menthette fel a bíróságot a BP. 337- §_a szerint az esküdtbíróság előtt folytatott eljárásnál is megfelelően alkalmazandó 328. §-ban meghatározott ama kötelesség teljesítése alól, mely szerint elitélés esetében a súlyosító és enyhítő körülményeket tüzetesen megjelölni tartozik, ugy másrészt ama jogának gyakorlásában sem akadályozhatta, melyből kifolyóan a vádlottakkal szemben fenforgó súlyosító és enyhítő körülményeknek a felek előadásától független, önálló megállapítására és mérlegelésére hivatott. — Súlyosító körülményül tekintetett, hogy vádlott a gyilkosságot és rablási kísérletet levélhordó, tehát közhivatalnok irányában akkor követte el, midőn ez szolgálati kötelességét teljesítette. — Az esküdtbíróság ítéletében megállapított számos súlyosító körülménynyel szemben egyedül a büntetlen előélet nem indokolja a Btk. 92. §-ának alkalmazását. — A Btk. a bíróságot a bűnsegéd büntetésének meg-