Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1903)

i47 tályukat vesztik a törvénynek, rendeleteknek és szabályrendeleteknek mindazok a rendelkezései, valamint a szokásjognak mindazok a megállapításai, melyek megegyeznek vagy ellenkeznek azokkal a szabályokkal, a melyeket a kir. bíróságok hatáskörébe utasított büntettek, vétségek és kihágások miatt megindítandó rendes bűnvádi eljárásra vonatkozólag a büntető perrendtartás vagy az esküdtbiróságokról rendelkező vagy az életbeléptetési törvény tartalmaznak. A telekkönyvi rendtartás 152. §-a pedig nem egyezik s nem is ellenkezik a büntető perrendtartás egyik rendelkezésével sem, mert a büntető perrendtartás egyáltalán nem rendelkezik a bünper feljegyzéséről, a mennyiben annak alkalmazását el nem törölte s azt a büntetendő cselekményekből származó magánjogi igény biztosításáról szóló szabályai közé egyáltalán fel sem vette s egyébként sem gondoskodott a biztositásnak arról a módjáról, a mely ép a büntetendő cselekményen alapuló telekkönyvi bekebelezéssel szemben lenne hivatva előzetes oltalomban részesíteni egyrészt a bűncselekmény által veszélyeztetett magánjogi igényt s másrészt a telekkönyvnek, mint nyilvánkönyvnek közhitelét. Minthogy pedig a telekkönyvi rendtartásnak 152. §-a nem tartozik azok közé a rendeletek, törvények közé sem, a melyek az 1897. évi XXXIV. t.-cz. 27. §-ának második bekezdése szerint a BP. életbe lépésével a hatályukat vesztették s minthogy az a körülmény, hogy a BP. a bünper feljegyzéséről nem rendelkezik s a büntetendő cselekményből származó magánjogi igény biztosításának ezt a módját nem ismeri, nem ok arra, hogy az e tárgyban korábban kelt, de kifejezetten hatályon kivül nem helyezett törvényes rendelkezés érvénye megszűntnek tekintessék : annálfogva nem férhet kétség ahhoz, hogy a BP. 590. §-a sem vonatkozhatok a telekkönyvi rendtartás 152. §-ára s ez az utóbbi §. a BP. életbelépése által nem vesztette el a hatályát, hanem mindannyiszor foganatba veendő, valahányszor az alkalmazásának feltételei fenforognak. . . . Terheltnek a telekkönyvi rendtartás 152. §-ának hatálya ellen emelt kifogása tehát nem alapos. De nincs alapja a nevezett terhelt ama kifogásának sem, hogy bünper feljegyzése iránt folyamodó sértettek a jelen ügy10*