Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1903)

vényalkotta személy, hanem a csődhitelezők, mint természetes, vagy esetleg jogi személyek irányában hatálytalaníthatok, mig a közadós és a vele szerződő harmadik személyek között érvényüket megtartják. Nem lévén a csődtömeg jogi személy, a tömeggondnok nem sértett fél, mint annak képviselője, mint ilyen tehát a BP. 42. §-a értelmében mint pótmagánvádló sem léphet fel. Minthogy azonban kétségtelen, hogy a tömeggondnok a csődhitelezők érdekében mégis csak eljár ; meg kellett fontolni azt is : nem gyakorolhat-e a tömeggondnok, mint a csődhitelezők képviselője pótmagánvádlói jogokat. Ennek a kérdésnek a megvizsgálásánál a csődtörvény 126. és 127. §-aiból kell kiindulni, mely szerint minden hitelező maga köteles követelésének bejelentéséről gondoskodni, amit akár személyesen, akár ügyvéd által tehet, mig a tömeggondnok a 139. §. értelmében a hitelezőkkel szemben a követelések valódisága vagy alaptalansága tárgyában nyilatkozik r a hitelező pedig, ha a tömeggondnok követelését el nem ismeri,, a 145. §. értelmében a tömeggondnok elleni perrel tartozik követelését érvényesíteni, hacsak a csődtömegből való kielégítési jogát el nem akarja veszteni. Az pedig nyilvánvaló képtelenség egy bizonyos követelés tárgyában a fél képviselőjének tekinteni azt a. személyt, amely törvény szerint hivatva van éppen ennek a követelésnek a valódisága tárgyában vele alpereskép perbe állani. A csődtörvény 157. §-a értelmében a felszámolási határnap megtartásával a hitelezők nyernek jogot a csődvagyont a tömeggondnok és a választmány által önállóan kezelni. E szerint tehát a tömeggondnok a hitelezők részére működik. A 163. §. értelmében azonban a tömeggondnok számadásainak megvizsgálásánál nemcsak a csődhitelezőket, hanem a közadóst is meg kell hallgatni, aminek nyilvánvaló oka az, hogy a tömeggondnok a közadós tulajdonát képező vagyont kettős érdek szempontjából kezeli azért is, hogy a hitelezők követeléseiket megkapják, meg azért is, hogy a közadós tartozásaitól megszabaduljon. Ha ehhez még hozzáveszszük, hogy a csődtörvény 222. §-a értelmében a tömeggondnok a csődnek kényszeregyezség utján történt befejezése után, a törvénykezési gyakorlat szerint pedig, a dolog természetéhez ké~ pest, magánegyezség által történt befejezése után is, a meglevő