Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1903)

109 csődvagyont a volt közadósnak tartozik visszaadni, és működéséről ennek tartozik számolni ; akkor nem maradhat fen kétség az iránt, hogy a tömeggondnok nemcsak a csődhitelezők, hanem a közadós érdekében is működik. Az pedig szembeötlő, hogy aki valakinek érdekében való működésre van hivatva, az nem lehet hivatva arra, hogy ugyanabban az ügyben ugyanaz ellen a személy ellen, amelynek érdekében működik, mint pótmagánvádló bűnvádi pert folytasson, még pedig olyat, melyet a törvényesség elve alapján működő kir. ügyészség alaptalannak tart. Az anyagi jogon alapuló ezekhez az érvekhez járulnak még a következő perjogi érvek. A BP. 42. §-a értelmében a sértett léphet fel mint pótmagánvádló, mig a BP. 44., 45., és 46. §-ai értelmében, ha több a sértett, ezek bármelyike felléphet mint pótmagánvádló és a többi az eljáráshoz csatlakozhatik. Az, hogy a hitelezők a közadósnak a Btk. 414. §-ába ütköző cselekményei által sértve vannak, kétséget nem szenved. Ebből következik, hogy minden egyes hitelező, vagy a hitelezők közül többen is, mint pótmagán vádlók felléphetnek, a minthogy tényleg a törvénykezési gyakorlatban gyakori eset, hogy a csődhitelezők ügyvédjeik által és ezek meghatalmazásának bemutatása mellett mint pótmagánvádlók a közadóst büntető perrel üldözik és a BP. életbe lépte óta még nem jutott köztudomásra oly eset vagy nézet, mely szerint a hitelezőket ez a jog nem illeti meg. Ha már most a tömeggondnok is felléphetne mint pótmagánvádló, akkor ugyanegy cselekmény és ugyanazok a tartozások miatt nemcsak a sértettek, hanem kivülök még a tömeggondnok pótmagánvádja, vagyis kétszeres pótmagánvád foghatna helyt. Ez azonban a pótmagánvád intézményének természetével ellenkezik, hivatalból üldözendő bűncselekményeknél, — milyen a csalárd bukás is, — a (pót)-magánvád a tettes terhére felállított kivételes (odiosus) intézmény ; a BP. rendszere pedig a terhelt állását keletén tul nehezíteni nem engedi. (Odiosa restringenda.) Ehhez járul még, hogy ha a tömeggondnok azért, mert a hitelezők érdekében jár el, hivatva volna a közadós ellen lépni fel mint pótmagánvádló, akkor ugyanazon az alapon, mert a közadós érdekében is eljár, hivatva volna a közadós érdekében is a csődtörvény 265. és .266. §-aiban meghatározott vétségek miatt a csődhitelezők ellen