Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1903)

107 jába ütközik. Szóval a feljelentett cselekmények, ha bebizonyulnak, a Btk. 414. §-ába ütköző csalárd bukás tényálladékát képezik, melynek cselekvő és büntetőjogilag felelős alanyai azok az örökösök, akik azokat elkövették ; mert nem az örökhagyó vagy a jogi személyt nem képező hagyaték van csődben, hanem az örökösök a hagyaték állaga erejéig, éppen ugy, mint a hogy végrehajtás esetén nem a hagyaték, hanem az örökösök szenvednek végrehajtást örökségük erejéig. A dolog tehát ugy áll, hogy néh. B. J. örökösei örökségük erejéig csődben állván, oly cselekményekkel terheltetnek, melyek a Btk. 414. §-ába ütköznek és amelyek hivatalból üldözendők. A BP. 33., 87. és 89. §-ai értelmében kétségtelen, hogy ily cselekményt nemcsak a sértett, de bárki más is följelenthet, és kétségtelen, hogy a kir. ügyész a nyomozást elrendelheti, melyet azután a BP. 101. §-a értelmében meg is szüntethet, ami a jelen esetben meg is történt. De más kérdés az, ki van ily esetben jogositva és perjogi következmények terhe alatt kötelezve a vád képviseletét átvenni. A BP. 42. §-ának 1. bekezdése értelmében a vád képviseletét mint pótmagánvádló csak a sértett veheti át. Sértett a BP. 13. §-a értelmében az, kinek valamely jogát sértette vagy veszélyeztette az elkövetett vagy megkisérlett bűncselekmény. A törvényben használt ez a kifejezés «akinek», személyre mutat; a sértett csak személy lehet, természetes vagy jogi személy. Nem igényel bizonyítást, hogy a csődtömeg nem természetes személy. De a csődtörvény értelmében a csődtömeg jogi személynek sem tekinthető és a közadós által a csődtömeg elrendelése előtt elkövetett, a Btk. 414. § ába ütköző büntetendő cselekmények által sértve nem a csődtömeg van, hanem a hitelezők. A csődtörvény 2. §-a értelmében ugyanis az, ami a hitelezők kielégítésére szolgál, a közadós vagyona, melyre vonatkozólag a csődtörvény 3. §-a értelmében nem a tulajdonjogot, hanem csak a kezelés és rendelkezés jogát veszti el a csőd tartama alatt, melyet a tömeggondnok csak a csődtörvény korlátain belül gyakorol; a 4. §. értelmében a tömeggondnok a közadós nevében fogad el örökséget és hagyományt, melynek tulajdonjoga a közadósra száll és ennélfogva folytatólag leltározandó ; a csődtörvény 2Ó. §-a értelmében a közadósnak a csődnyitás előtt keletkezett jogcselekményei nem a csődtömeg, mint valamely tör-