Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1903)

62 dolog értékére, ha elkövetésénél a tolvajszövetségnek 2 vagy több tagja működött közre. Az itt feltételezett s vádlottakkal szemben meg is állapított előzetes szövetkezés oly kapcsolatot létesit a szövetkezők közt, melynél fogva azok a szövetkezésből kifolyóan elkövetett egyes lopások tetteseinek tekintendők, tekintet nélkül arra, hogy a szövetség egyik vagy másik tagja egyes lopások elkövetésénél nagyobb vagy kisebb tevékenységet fejtett ki. Az a körülmény tehát, hogy vádlottak a L. N. A. kárára elkövetett és folytatólagosnak minősített lopást megállapító egyes esetek egynémeíyikénél magában a lopott dolgok elvételében részt nem vettek, annál kevésbbé szolgál indokul arra, hogy cselekményük nem a tettesség, hanem a részesség fogalma alá vonassék, mert G. F. vádlott a kir. itélő tábla megállapítása szerint is egyes esetekben elkövetési cselekedetet végzett. Ennek a vádlottnak tettesi minősége már abból a szempontból is nyilvánvaló lévén, azt azon a czimen, hogy más esetekben kevesebb tevékenységet fejtett ki, megváltoztatni, illetve a terhére megállapított egységes cselekmény egyes alkotó részeit a tevékenység különböző mérve szerint többféle minősítés alá vonni nem lehet. Ezeknél fogva a kir. itélő tábla ítéletének az a része, mely szerint vádlottak a L. N. A. kárára elkövetett lopás bűntettében nem mint tettesek, hanem mint bűnsegédek nyilváníttattak bűnösöknek, a BP. 385. §-ának 1. b) pontjában körülirt anyagi semmiségi ok fenforgása miatt a BP. 437. §-ának 3. bekezdése értelmében megsemmisíteni ; ebből folyólag a kir. tábla Ítéletének a vádlottak büntetéséről rendelkező részét is hatályon kivül helyezni s ezekre vonatkozóan az elsőbiróság ítéletének illető rendelkezéseit fentartani kellett. 45Bűnügyi zárlatot a vádtanács a vádirat beadása előtt is, terhelt előzetes meghallgatása nélkül, a biztosítási végrehajtással egyidejűleg is elrendelhet. A biztosítási végrehajtás ugyanis csak zálogjogot biztosit, a zárlat pedig a terhelt ingóságainak a sértett magánjogi igényének kijátszását czélzó elidegenítését s elrejtését akadályozza meg, tehát azoknak mindegyike más módon biztosítja a sértett