Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

n miért is vele szemben a büntetés kiszabásánál a Btk. 92. §-át alkalmazta. (1901 márczius 1., 2., 3. 302/901. sz.) A m. kir. Curia: A védő és vádlott semmiségi panasza visszautasittatik, a kir. ügyész semmiségi panaszának pedig hely adatik és a kir. törvényszék, mint esküdtbíróság Ítéletének a büntetések kiszabásáról rendelkező része megsemmisíttetik, vádlott a Btk. 92. §-a alkalmazásának mellőzésével a Btk. 91., 279., 289. §-ai alapján a mai naptól számítandó 10 évi fegyházra s a Btk. 57. §-a értelmében végrehajtandó 10 évi hivatalvesztésre Ítéltetik. Indokok: A kir. törvényszék, mint esküdtbíróság ítélete ellen a védő és vádlott a BP. 384. §-ának 9. pontjában megjelölt semmiségi ok alapján azért, mert a kir. törvényszék, mint esküdtbíróság a védőnek a beszámítás kérdésében az igazságügyi orvosi tanács felülvéleményének megszerzése iránt a főtárgyaláson előterjesztett indítványát megtagadta, a kir. ügyész pedig a BP. 385. §-ának 3. pontja alapján a Btk. 92. §-ának alkalmazása miatt jelentettek be semmiségi panaszt. Tekintve, hogy a BP. 384. §-ának 4. bekezdése szerint a főtárgyaláson hozott közbeszóló határozat ellen nem használható perorvoslat, ha azt az illető fél a sérelmesnek tartott intézkedés megtétele alkalmával, illetően a közbeszóló határozat kihirdetésekor azonnal be nem jelentette, már pedig ebben az esetben a védő által előterjesztett indítvány elutasítását tárgyazó határozatban annak kihirdetésekor ugy a védő, mint a vádlott kifejezetten megnyugodtak és semmiségi panaszukat csak az ítélet kihirdetése után és igy elkésetten jelentették be ; tekintve továbbá, hogy a kir. törvényszék, mint esküdtbíróság a vádlott javára csupán büntetlen előéletét és nagymérvű ittasságát fogadta el és mérlegelte enyhítő körülményekként, ezek az enyhítő körülmények azonban nem oly nagyszámuak s nem is oly nyomatékosak, hogy a Btk. 92. §-ának alkalmazását megfelelően indokolnák és igy a kir. törvényszék a büntetések kiszabásánál az idézett §-t tévesen alkalmazta s ez által a BP. 385. §-ának 3. pontjában meghatározott anyagi semmiségi okot idézte elő : ezeknél fogva a védő és vádlott semmiségi panaszát a BP. 434. §-ának 4. bekezdése értelmében visszautasítani, a kir. ügyész semmiségi panasza folytán a kir. törvényszék ítéletének a büntetések kiszabásáról intézkedő részét a Büntetőjogi Döntvénytáv. II. 2