Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

332 értelmében a bíróság a gyorsírással való feljegyzést elrendelheti, ugyan, vagyis az elrendelés vagy el nem rendelés a bíróság belátására van bizva, ámde annak el nem rendelésével a törvénynek a védelem szempontjából lényeges rendelkezése meg nem sértetett ; de különben is ez az intézkedés az ítéletre nem volt befolyással. A BP. 236. §-ának utolsó bekezdése értelmében, ha több szakértő járt el, megengedendő, hogy azok véleményadás előtt tanácskozzanak ; ebből folyólag a BP. 384. §-ának 9. pontja alapján amiatt használt semmiségi panasz, hogy az esküdtbíróság ezt a tanácskozást dr. J. és dr. K. orvosszakértőknek megengedte, alaptalan, mert ez által a törvénynek a védelem szempontjából lényeges rendelkezése nem sértetett meg. A BP. 384. §-ának 9. pontja alapján amiatt használt semmiségi panasz, hogy a védő indítványától eltérőleg első sorban nem dr. K. szakértő, hanem dr. J. szakértő hallgattatott ki, szintén alaptalan, mert a BP. 306. §-a értelmében a bizonyítás felvétele az elnök meghatározta sorban veendő fel; az elnöknek ez az intézkedése törvényszerű lévén, az a törvénynek a védelem szempontjából lényeges elvét nem sértette meg. Alaptalannak találtatott az a semmiségi panasz is, mely a BP. 384. §-ának 9. pontjára való hivatkozással azért jelentetett be, mert az esküdtekhez intézett kérdésekbe nem vétetett fel az a körülmény is, hogy vádlott nagyanyját szakcsontjának és gégeporczának eltörése mellett ölte meg, és hogy azért ölte meg, hogy a temetkezési pénzeket felvegye s ezeket fel is vette ; mert a főkérdés szövegezése megfelel a BP. 355. §-a kívánalmainak s annak a körülménynek mellőzése az ítéletre nem volt befolyással. A BP. 427. §-ának 4. pontjára alapított semmiségi panaszok azért alaptalanok, mert a kérdések feltevésénél a BP. 354—361. §-ainak parancsoló rendelkezései nem voltak megsértve ; ugyanis a főkérdésben a vád alapjául szolgáló tett nemcsak a megkülönböz tetésre alkalmas ténybeli körülményeknek, hanem a főtárgyaláson meg változtatott vád szerint alkalmazandó törvényben meghatározott alkotó elemeknek elősorolásával is körüliratott; azt pedig a törvény parancsolólag nem írja elő, hogy a kérdésekben a bűncselekmény indító oka is felvétessék. A BP. 427. §-ának 5. pontjára alapított semmiségi panaszóknak alaptalanságát bizonyítja a főtár-