Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

325 vétlenül nyújt egyes hitelezőknek biztosítást vagy kielégítést, attól az esettől, mikor a fizetésképtelen adós a csődnyitási kérvény beadásának elmulasztásával alkalmat szolgáltat arra, hogy egy vagy több hitelezője birói uton szerezzen magának zálogjogot és az előbbit bűntettnek, az utóbbit vétségnek minősiti. Minthogy pedig a Btk. 416. §-ának 4. pontjába ütköző vétség az egyéb okoknál fogva fenforgó csalárd bukás büntette esetén ez utóbbinak tényálladékát nem képezi, hanem csak mint a büntetés kiszabásánál méltatandó súlyosító körülmény jöhet figyelembe, az elsőbiróság ítéletének azt a részét, melylyel a csalárd bukás bűntettének tényálladékába azt is befoglalta, hogy vádlott R. L. által 1000 K váltótőke s jár. erejéig végrehajtást türt, a BP. 385. §. 1. bj pontja alapján meg kellett semmisíteni. Az elsőbiróság ítéletének indokaiban ismételve foglalt az a kijelentés, hogy R. L., vádlottnak apósa, téves; mert vádlott felesége R.-nek nem saját gyermeke, hanem csak örökbefogadás nélküli nevelt leánya. Téves az elsőbiróság ítéletének az az indoka is, hogy a tömeggondnok által R. L. ellen indított megtámadási per kimenetele befolyással birhat akár a vádbeli cselekmény minősítésére, akár annak a kérdésnek az eldöntésénél : vajon a Btk. 415. §-ának első bekezdése szerinti büntetési tételek elseje vagy másodika alkalmazandó-e. A Btk. 414. §-ának 3. pontjába ütköző csalárd bukás büntette ugyanis a vagyon átengedésével be van fejezve ; a hitelezőknek az által az átengedett vagyon igaz értéke erejéig okozott károsítás létesítve van. Az a körülmény azután, hogy a tömeggondnok a vádlott által hitelezőinek megkárosításával elidegenített vagyont utóiag megtámadási per utján visszaszerzi, a már elkövetett büntetendő cselekmény mivoltán éppen ugy nem változtat, a minthogy nem változtat a Btk. 333. 355. vagy 379. §-aiban meghatározott büntetendő cselekmények mivoltán az, ha a tolvaj, a sikkasztó, vagy a csaló az okozott kárt utólag megtéríti vagy tőle a lopott, az elsikkasztott vagy kicsalt dolgot utólag birói uton visszaszerzik; mindez csak a büntetés kiszabásánál mint enyhítő körülmény nyerhetvén birói méltatást. A R. L.-ra átruházott kávéházi berendezés R. és Sch. szakértők becsüje szerint 6024 K 50 f., az ellenőrző szakértő véleménye szerint 5753 K 36 f., tehát a kár mindenképpen számításba nem is véve az ifj. K. Gy.-nak átengedett