Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

324 220. A Btk. 414. §-ának 3. pontja és a 416. §. 4. pontja a csődjogtól eltérően szorosan megkülömböztetik azt az esetet^ mikor a fizetésképtelen adós a maga cselekményével közvetlenül nyújt egyes hitelezőknek biztositást vagy kielégítést, attól az esettől, mikor a fizetésképtelen adós a csődnyitási kérvény beadásának elmulasztásával alkalmat szolgáltat arra, hogy egy vagy több hitelezője birói uton szerezzen magának zálogjogot és az előbbit bűntettnek, az utóbbit pedig vétségnek minősiti. A Btk. 414. §-ának 3. pontjába ütköző csalárd bukás büntette ugyanis a vagyon átengedésével be van fejezve; a hitelezőknek az által az átengedett vagyon igaz értéke erejéig okozott károsítás létesítve van. Az a körülmény azután, hogy a Itömeggondnok a vádlott által hitelezőinek megkárosításával elidegenített vagyont utólag megtámadási per utján visszaszerzi, a már elkövetett büntetendő cselekmény mivoltán nem változtat. (Budapesti tábla 1902 május 16.) A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőbiróság ítéletét annyiban, amennyiben vádlott cselekményét a Btk. 414. §-ának 1. pontja szerint nem minősítette, sértett feleket pedig magánjogi igényeikkel polgári per útjára utasította, hivatalból észlelendő semmiségi ok és felebbezés hiányában nem érinti; felebbezett többi részének b) pontját a BP. 385. §-ának i.bj pontja alapján megsemmisíti; azt, hogy vádlott bútorainak és lakása berendezésének R. L. által 1000 K váltótőke s jár. erejéig való lefoglalását és elárverezését tűrte, a Btk. 414. §-ának 3. pontjába ütköző csalárd bukás alkotó elemeit kimerítő ténynek nem mondja ki, ugyanannak az ítéletnek a büntetés kiszabását tárgyazó részét részben megváltoztatja, ugy hogy vádlott börtönbüntetését a foganatba vételtől számítandó 6 havi időtartamra szállítja le; ugyanazt az ítéletet egyebekben helybenhagyja. Indokok: A Btk. 414. §-ának harmadik pontja és a 416. §. 4. pontja a csődjogtól eltérően szorosan megkülömböztetik azt az esetet, mikor a fizetésképtelen adós a maga cselekményével köz-