Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

XXXI 8-4- A BP. 362. és 363. §-ok egymással összefüggő parancsoló rendelkezéseinek egybevetéséből kétségtelen, hogy az elnök a bíróilag megállapított kérdéseket, akár módosíttattak, vagy újra megállapittattak, akár változatlanul maradtak, a feleknek a bűnösség kérdésére vonatkozó előterjesztései után aláirni és semmiség terhe alatt újra felolvastatni tartozik. — Az elnök által az esküdtekhez intézett jogi fejtegetés során használt az a kijelentés: hogy «a szándékos emberölés büntette akkor forog fen, midőn a tettes az elkövetéskor tudja, hogy cselekménye halálos eredményt idéz elő, — a Btk. 279. §-a fogalmi meghatározásának nem felel meg, — amennyiben a szándékos emberölés bűntettének subjectiv alkotó elemét nem az elnök által adott kioktatásban hangsúlyozott tényelem. hanem helyesen az képezi, hogy a tettes előre meg nem fontolt szándékának embernek megölésére kell irányulni. Minthogy ezek szerint az esküdtbiróság elnöke, a szándékos emberölés bűntettére vonatkozó jogszabályt tévesen magvarázta s ezzel az esküdteket a törvény alkalmazása tekintetében megtéveszthette, az emiatt emelt semmiségi panasznak hely adandó ... 126 96. A felebbviteli főtárgyaláskor az elnöknek a felekhez intézett ama kérdésére, kivánnak-e a bizonyítási eljárásra nézve indítványt tenni, indítvány nem tétetvén, a bizonyítási eljárás befejezése után előterjesztett kérelem elkésett. — Ténymegállapításként tekintetett, hogy vádlott a tőle végrehajtásilag lefoglalt ingókat jogosulatlanul eladta s a vételárat a végrehajtató fél megkárosításával saját czéljaira fordította — — ___ „. _ ___ 14& 97. A bíróság a bűnvádi uton megtorolható bukás egységes voltánál fogva nincsen kötve ahhoz, hogy csupán a kir. ügyész által vádba tett pontok szerint állapítsa meg a bűnösséget, hanem szabadon minősitheti a vadbeli cselekményt a kifejtett tényálláshoz képest a Btk. 414. és 416. §-ainak bármelyik esete szerint. — Nem képez semmiségi okot az, hogy a kir. ügyész a Btk. 414. §-ának 1. és 3, pontjába ütköző bűncselekmény miatt emelt vádat, a biróság pedig vádlottat a Btk. 416. §-ának 4. pontja alá eső vétkes bukás vétségében mondotta ki bűnösnek ___ — — ___ ___ 149ioi. A bizonyítási anyag szabad mérlegelésére hivatott alsóbiróságok az eljárás során felmerült bizonyító adatok alapján bebizonyitottnak találták, hogy a vádbeli cselekményt vádlott követte el, midőn tehát a kir. tábla az ennek ellenkezőjére a felebbviteli főtárgyaláskor felhívott tanuk kihallgatását megtagadta, saját hatáskörében határozott s e miatt semmiségi panasznak helye nincs.— _._ 156106. Az ügyészségi megbizott zugirászat esetében is "jogosított lévén a vád képviseletére, sérti a törvényt a kir. törvényszéknek mint felebbviteli biróságak oly ítélete, amelylyel az ügyészségi megbízottat zugirászat esetében a vád emelésére és képviseletére jogosítottnak nem tartotta és az annak vádja folytán hozott, a vádlott