Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

XXX emelt semmiségi panasz elutasittatott, mert a jogos védelem kérdése a bizonyitási eljárás tárgyát nem képezte --- — _-- — 29 23. Felmentő esküdtbirósági ítélet megsemmisítése, mert a kérdések helytelen feltevése folytán a verdict önmagának ellentmondó volt 31 24. A tanuk meg vagy meg nem esketése a bizonyitékok szabad mérlegelésénél fogva a törvénynek a védelem szempontjából lényeges rendelkezését vagy elvét nem sérti — ___ ... — — 32 42. A nyilvános tanintézetben alkalmazott hitoktatónak ebbeli működése közmegbizatáson alapszik s igy az ellene elkövetett becsületsértés vagy rágalmazás az esküdtbíróság elé tartozik. Téves az az álláspont, mintha közmegbizatásban eljáróknak csak a Btk. 262. és 461. §-aiban felsoroltak volnának tekinthetők_. .._ — ___ _~ 55 49. A BP. 307. §-ának 2. bekezdése értelmében a védő jogosítva van a tanukhoz, tehát a sértett félhez is mint tanúhoz közvetlenül kérdéseket intézni. Abban az esetben pedig, ha a feltenni kivánt kérdés olyan, melynek feltétele a BP. 307. §-ának 3. bekezdése szerint helyt nem foghat, köteles az elnök annak a tanúhoz intézését, illetőleg a feleletadást megtiltani, vagy a 4. bekezdés esetében a kérdést módosítani. Ezekből nyilvánvaló, hogy a kérdezést a feltenni kivánt kérdés előterjesztése előtt kizárni sem az elnök, sem a bíróság nem jogosult. Ennek daczára elutasittatott a védőnek semmiségi panasza, mert a sértett fél a vádlott irányában tanúsított ellenséges magatartásánál fogva esküre bocsátható semmi esetre sem volt és igy nyilvánvaló, hogy a védő részéről hozzá intézni kivánt kérdés mellőzése az ítéletre nem volt befolyással, az esküdtbíróság neheztelt rendelkezése tehát ebben az esetben a védelemnek lényeges elvét nem sértette ... —- — — 69 76. A bíróság a Btk. megfelelő §-ainak alkalmazhatása czéljából a döntő körülmények fen vagy fen nem forgását a BP. 328. §-a értelmében oly módon tartozik ítéletének indokolásában megállapitani, hogy abból világosan kitűnjék az, hogy mily tényeket s mi okból tart bebizonyitottaknak vagy be nem bizonyitottaknak. "Vagyis nemcsak a valónak elfogadott tényeket kell szabatosan és mint megállapítottakat feltüntetni, hanem fel kell sorolni a közvetlen bizonyítékul elfogadott bizonyitási eszközöket épp ugy, mint azon bebizonyitottnak vett tényeket, amelyekből egyik vagy másik körülmény fenforgására következtetés vonható és pedig oly módon, hogy a logikai eszmemenet és a következtetés helyessége megítélhető legyen; szóval nem elég, hogy a büntetendő cselekmény megállapításának indokolása a Btk.-ben meghatározott alkatelemek felsorolásából álljon s hogy ezen alkatelemek a bizonyitékok mérlegelését mellőző indokolás nélkül és igy önkényszerüleg jelentessenek ki a bíróság részéről elfogadottaknak, hanem részletesen ki kell fejteni, hogy az egyes alkarelemek miért és mily bizonyított tényekből következtethetők .__ ... ... ... ... 109