Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

293 pedig a kir. itélő tábla megállapításának megváltoztatásával nem mint felbujtót, hanem az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkezésével megegyezően mint tettestársat, mert az a körülmény, hogy vádlott nem volt közhivatalnok, nem zárja ki azt, hogy ne büntethessék, mint tettestársa annak a közhivatalnoknak, a kivel a büntetendő cselekményt együtt és közösen követte el. = «A hivatali delictum tettese csak az lehet, aki a törvény által, vagy a törvény alapján alkalmaztatott valamely közhivatalra. » (Dtár XXIX. k. 43. sz.) 198. A csődhitelezők összessége egy egységet képez s annak képviseletére a csődtömeggondnok van hivatva. Ebből folyóan nem az egyes csődhitelezők, hanem a csődtömeggondnok jogosult a Btk. 414—416. §-aiban meghatározott, hivatalból üldözendő bűncselekmények tekintetében a vád átvételére és ily minőségben a jogorvoslat használatára. (Curia 1902 április 7. 1821. sz. a.) A m. kir. Curia: A semmiségi panasz a BP. 434. §-ának harmadik bekezdése értelmében visszautasittatik. Indokok : A csődhitelezők összessége egy egységet képez s annak képviseletére a csődgondnok van hivatva. Ebből folyóan nem az egyes csődhitelezők, hanem a csődtömeggondnok jogosult a Btk. 414—416. §-aiban meghatározott, hivatalból üldözendő bűncselekmények tekintetében a vád átvételére és ily minőségben a jogorvoslat használatára, minélfogva az I. B. M. senior czég, E. M. czég és E. és F. czég mint csődhitelezők képviseletében B. J. ügyvéd által bejelentett semmiségi panasz jogosultság hiánya miatt a rendelkező részben idézett törvényszakaszhoz képest vissza volt utasítandó. = Lásd a budapesti kir. itélő táblának a Curiai Határozatok 1901. évf. 191. sz. a. közölt határozatát, mely szerint a tömeggondnok nincs jogosítva a közadós által a csődnyitás előtt a hite-